A Zajti Ferenc Kulturális Központ Helytörténeti Gyűjteménye a Nyírség különleges mezővárosi, paraszti és nemesi múltját tárja a látogatók elé.

Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délnyugati részén, a Nyírség és a Hajdúság peremén fekszik. A település egyidős a hajdúvárosokkal. Az írásos források 1608-ban említik először az Uj Fejertho-nak nevezett falut. Egykor itt ágazott el az Erdélyből Debrecenen át Kálló, illetve Tokaj felé vezető úgynevezett Sóút, amelyen jelentős kereskedelem zajlott. A falu legelső lakói magyar reformátusok voltak, majd 1630-ban Rákóczi Pál országbíró Hajdúböszörményből száz szerb lovashajdút telepített családjukkal együtt újfehértói pusztabirtokára, ami alapjaiban határozta meg a település későbbi társadalmi, etnikai és vallási képét. A betelepülés folytatódott görögkeleti ruszinok és románok érkezésével, majd az 1740-es években jelentek meg az első, Galícia felől érkező zsidó családok, akiknek szerepe a későbbiekben különösen a kereskedelemben vált meghatározóvá.

HIRDETÉS

Ez a vegyes összetételű lakosság felvirágoztatta a települést. A reformátusok ma is álló és országos műemléki védettséget élvező templomát 1754-ben emelték. A római katolikusok kőtemplomát 1812-ben szentelték fel, az 1820-as években készült el a zsidók zsinagógája, 1832-ben pedig a görögkatolikusok is megépítették a görögkeletiekkel közös templomukat. A helyi zsidó polgárság ízlését és életmódját tükrözve a múlt század derekára megépült a városias hangulatot kölcsönző üzlet- és épületsor, az úgynevezett „sorbót”, de ebben az időszakban épültek a tehetős földbirtokosok kúriái, kastélyai is, mint a Grünberger család egykori otthona, ahol ma a Zajti Ferenc Kulturális Központ Helytörténeti Gyűjteménye látható.

A Zajti Ferenc Kulturális Központ Helytörténeti Gyűjteménye Újfehértó egyik legfontosabb kulturális helyszíne, amely a város központjában található. Itt egy olyan polihisztor szellemiségével találkozhatunk, aki a magyar tanyavilágtól egészen az indiai maharadzsák palotájáig jutott. Az egykori polgári kúria falai között működő múzeum nemcsak a város múltjának őrzője, hanem emléket állít Zajti Ferenc festőművész szellemi nagyságának is, aki Újfehértóról indulva hódította meg a korabeli tudományos világot.

A Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény állandó tárlata tematikus termekre bontva vezet végig a település múltján.

Újfehértó története a bejárathoz legközelebb eső kiállítótérben követhető nyomon, ahol a legősibb idők emlékei között láthatók az Újfehértó határában végzett ásatások leletei. Találhatók itt újkőkori kőbalták és bronzkori öblös tálak, valamint agyagurnák és orsógombok, amelyek a vaskori szkíta és kelta kultúra tárgyi emlékei.

A történelmi dokumentumok részletezik a régészeti leleteket, valamint a település írásos múltját, pecsétjeit és a 19. századi mezővárosi korszak metszeteit, amelyeket okiratok egészítenek ki.

A Kisparaszti házbelső az 1920-as évekből című néprajzi egység egy kétosztatú parasztházat mutat be, amelynek konyhájában megtekinthetők a mindennapi sütés-főzés hagyományos edényei, a nyitott kéményes főzőhelyek kellékei és a használati eszközök.

A tisztaszoba érdekessége, hogy a födémszerkezetet egy valódi, lebontott régi parasztházból mentették át. A mestergerenda mentén a szerkezetet szándékosan kettévágták, így a látogató pontosan megfigyelheti a korabeli építési technikát (sártapasztás).

Földművelés és állattartás Újfehértón nevet viselő kiállítási rész a következő terem látványossága, amely a helyi lakosság fő megélhetési forrását, a mezőgazdaságot mutatja be. A gazdaságtörténeti terem Újfehértó és a Nyírség egykori, hagyományos gazdálkodását eleveníti meg. A vidék homokos talaja, tanyavilága és kiterjedt legelői speciális eszközök használatát követelték meg. A vitrinekben és a padozaton korai faekék, fából készült, vashorgokkal ellátott boronák kaptak helyet, amelyekkel a vetőágyat készítették elő a lazább szerkezetű homoktalajon. Régen a gabona aratását kézzel végezték, ennek kellékei közül különböző méretű aratósarlók, kaszák, valamint a gabona tisztítására használt falapátok és rosták láthatók. Akkoriban a mindennapi kerti és szántóföldi szerszámokat fából, saját kezűleg készítették. Ezek közül kiállításra kerültek a villák, fa- és vasfogas gereblyék, valamint a kézi morzsoló, amelyet a tengeri (kukorica) morzsolásához használtak. Megcsodálható a juhtej feldolgozásához használt speciális, fából készült tejaltató láda is, a hozzá tartozó tejtörővel.

A vitrinekben és a kiállítótérben a hagyományos szántó-vető eszközök és szerszámok mellett kiemelt helyet kapnak a pusztai és a pásztorélet kellékei. A nyájakat őrző juhászok és gulyások mindennapi használati tárgyai között láthatók az egyedi faragású pásztorbotok, a jelzésre és terelésre használt tülkök (szarvkürtök), bicskák és a jellegzetes bőrtarsolyok.

Zajti Ferenc és Koncz Zoltán emlékkiállítás zárja a múzeum látnivalóit. A város híres szülötteinek munkásságát bemutató tárlaton megismerhetjük a múzeum névadóját, Zajti Ferenc festőművészt, keletkutatót és az egykori Fővárosi Könyvtár igazgatóját, aki az 1920-as években Indiát is megjárta a hun–magyar rokonságot kutatva, de tudományos és művészeti sikerei csúcsán sem feledkezett meg újfehértói gyökereiről.

A látogatók az alábbi tárgyakon és dokumentumokon keresztül ismerhetik meg Zajti Ferenc munkásságát:

• Eredeti képzőművészeti alkotásai közül megtekinthetők a Hollósy-iskola hagyományait követő tájképei, realista stílusú festményei, valamint grafikái. Különösen jelentősek azok a spirituális, keleti ihletésű illusztrációk, amelyeket a perzsa vallásalapító, Zarathusztra szent könyvének (Zend-Aveszta) általa készített magyar fordításához alkotott.
• Helyet kaptak a gyűjteményben az 1920-as évek végén szervezett indiai expedíciójának emlékei is: archív fényképek, levelezések, jegyzetek, valamint az ázsiai kultúrák és a hun–magyar rokonság kutatása során használt forrásmunkák.
• A kiállítás részét képezik Zajti Ferenc hivatalos iratai és olyan személyes relikviái, amelyek híres kortársaival és barátaival – mint Rabindranath Tagore vagy Csontváry Kosztka Tivadar – való kapcsolatát illusztrálják.
• A múzeum előtt ma Bíró Lajos szobrászművész róla mintázott bronz mellszobra fogadja a látogatókat.

A Koncz Zoltán emlékkiállítás a „Bibliával és ecsettel” szolgáló újfehértói református lelkész és festőművész művészi hagyatékát és szellemi örökségét mutatja be. Koncz Zoltán a város köztiszteletben álló lelkipásztora, művészetszervezője és díszpolgára volt, aki halála előtt a településre hagyta alkotásait. A kiállított olajfestményeken és akvarelleken megelevenednek a korabeli újfehértói utcarészletek, a jellegzetes nyírségi tájak, tanyák és a környező természet – a Tisza, a Szamos és a Túr vidéke –, de festészetében kiemelt szerepet kaptak az újfehértói mindennapi emberek, a helyi lakosok portréi is. A festmények mellett a látogatók megismerhetik a művész kettős (lelkészi és festői) életútját, valamint a Debreceni Képzőművészeti Szabadiskolában töltött éveit, ahol olyan neves mesterek irányították, mint Holló László vagy Edvi Illés Aladár.

Híres önarcképe is látható a teremben, mellette saját vallomása olvasható, amely hűen tükrözi művészetének gyökereit: „Apjától a fák, a vizek és a hegyek szeretetét örökölte, imádott csendben ülni gyerekként dédanyja búboskemencés, öreg ingaórás házában.”

A volt Grünberger-kúria előtt elterülő szoborpark Újfehértó történelmi és kulturális panteonja. A gyönyörűen parkosított, gondozott zöldterületen felállított bronz mellszobrok Bíró Lajos szobrászművész alkotásai, és a település múltjának legmeghatározóbb alakjait mutatják be a látogatóknak.

Újfehértó és közvetlen környezete remek úti cél, ha a történelmi kúriák hangulata, egyedülálló néprajzi emlékek vagy éppen vadregényes kirándulás szerepel a terveink között. A múzeumnak otthont adó Grünberger-kúria a 19. századi nemesi-polgári életmód ritka, boltíves tornácos emléke, amely tökéletes kontrasztot alkot a belső terekben felépített, mestergerendás kisparaszti házbelsővel. Ez hűen mutatja be azt az önellátó és kemény világot, amelyben a Nyírség lakói évszázadokon át éltek.

Érdemes felvenni a kirándulási tervbe az Újfehértó mellett található Kállósemjént is, ahol a pompásan helyreállított Kállay-kúria interaktív kiállítása a magyar történelemben fontos szerepet játszó Kállay Miklós egykori miniszterelnök életét mutatja be. A park és a kiállítás igazi különlegessége egy tökéletesen restaurált, veterán Ford A-modell is.

Igazi családi és kulturális élmény, ha ellátogatunk még Nyíregyháza-Sóstóra, a Nyíregyházi Állatparkba. Az Európa-szerte elismert, hatalmas tölgyerdőben elterülő állatparkot rendszeresen a legjobb hazai és európai állatkertek közé választják. Olyan ritka óriásemlősök láthatók itt, mint az indiai elefántok, de a legnagyobb szenzáció a Zöld Piramis, a benne lévő hatalmas, 500 ezer literes Ócenáriummal, üvegfolyosóval és trópusi esőerdővel. A Nyíregyházi Állatpark egyedülálló „világ körüli utazást” kínál látogatói számára.

Nyitva tartás: kedd–péntek: 9:00–15:00
Szombat–vasárnap: zárva, de előre bejelentkezett csoportok részére hétvégén is biztosítanak vezetést.