A Bükk nyugati peremén, a Bél-kő lábánál áll a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság temploma, Magyarország egyik jelentős középkori egyházi műemléke. A csaknem nyolcszáz éves épület mellett az egykori monostor feltárt alapfalai is láthatók.

Az apátságot körülvevő erdők, a közeli források és a fölé magasodó Bél-kő miatt már maga a helyszín is figyelemre méltó. A források az apátság történetében is szerepet játszottak, és hozzájuk kapcsolódik a középkori Bélháromkút elnevezés.

Közel nyolcszáz éve alapították az apátságot

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt bélháromkúti ciszterci apátságot 1232-ben alapította II. Kilit egri püspök. A szerzetesek a pilisi ciszterci monostorból érkeztek, Bélháromkút annak filiája, vagyis leányapátsága lett.

A ciszterci rend története 1098-ban kezdődött a franciaországi Cîteaux-ban. A bencés hagyományokhoz visszanyúló rend életében fontos szerepet kapott az egyszerűség, a fegyelmezett szerzetesi élet és a fizikai munka.

Bélháromkút neve a környék vízforrásaira utal. A Bél-kő környékén több karsztforrás fakad, az apátság pedig a középkori forrásokban előbb Három-kút, később Bélháromkút néven szerepelt.

A tatárjárás az építkezést is megszakította

Az alapítást követően először a monostor keleti szárnya készült el, majd megkezdődött a templom építése. A munkálatokat az 1241–1242-es tatárjárás szakította félbe.

Később folytatták az építkezést, de már egy másik építőműhely közreműködésével. A munkálatok hosszú időn át tartottak: a műformák alapján egészen a 14. század második feléig elhúzódhattak, a 14–15. században pedig gótikus átépítések történtek.

Ennek köszönhetően az épületen ma több korszak emlékei is felfedezhetők: a késő román kori részletek mellett gótikus, valamint a későbbi átalakításokból származó barokk elemek is megmaradtak.

2 / 4

Nyolcszáz éves falak a Bükkben – a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság

FOTÓ: Gábor Hortolányi

FOTÓ: Gábor Hortolányi FOTÓ: Gábor Hortolányi FOTÓ: Gábor Hortolányi FOTÓ: Gábor Hortolányi

Torony nélkül épült a háromhajós templom

Az épület egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy nincs tornya, ami összhangban állt a korai ciszterci építészet egyszerűségre törekvő szemléletével.

A keletelt, háromhajós, bazilikális elrendezésű templomhoz keresztház kapcsolódik, szentélye egyenes fallal záródik. A főhajó magasabb a két mellékhajónál, ami kívülről is jól látható.

A nyugati főhomlokzaton található a nagyméretű, többszörösen tagolt bélletes kapu, fölötte gótikus rózsaablakkal. A homlokzat másik középkori bejárata a laikus testvérek, vagyis a konverzusok kapuja volt.

A külső falakon félköríves záródású ablakok, a keresztházon és a keleti homlokzaton körablakok figyelhetők meg. A déli keresztházhoz később barokk sekrestyét építettek.

A monostorból már csak az alapfalak maradtak

A templom déli oldalán állt a szerzetesek monostora, amelynek helyiségei egy belső udvar köré rendeződtek. Többek között káptalanterem, konyha, melegedő és különböző kiszolgálóhelyiségek tartoztak hozzá.

Az épület nem maradt fenn, maradványait a 20. századi régészeti kutatások során tárták fel. 1964 és 1966 között Valter Ilona régész vezetésével folytak ásatások, amelyek során kirajzolódott az egykori monostor alaprajza. A ma is látható alapfalakból érzékelhető, hogy a középkorban a jelenleginél jóval nagyobb épületegyüttes állt ezen a helyen.

3 / 4

Nyolcszáz éves falak a Bükkben – a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság

FOTÓ: Gábor Hortolányi

A középkor végére megszűnt a szerzetesi élet

Az apátság a középkor végére hanyatlásnak indult, a 16. század első felére pedig a szerzetesi élet végleg megszűnt.

Az elhagyott épületek fokozatosan pusztulásnak indultak. A monostor rommá vált, köveinek egy részét később más építkezésekhez használták fel, a templom falainak jelentős része azonban fennmaradt.

Újjáépítése a 18. században kezdődött. 1732 és 1745 között a még álló középkori falak felhasználásával állították helyre és boltozták be. Az eredeti alaprajz és az épület tömege így megmaradt, a belső tér viszont jelentős barokk átalakításon esett át.

Barokk berendezés került a középkori falak közé

A belső térben jól megfigyelhető a különböző korszakok találkozása. A középkori szerkezetet barokk boltozatok egészítik ki, a román kori karzat helyére pedig barokk orgonakarzat került.

A berendezés jelentős része ugyancsak a 18. századból származik. A főoltár 1753-as oltárképe Szűz Mária mennybevételét ábrázolja, alkotója Michael József volt.

A déli mellékszentélyben található Szent Imre-oltárt Hartmann József kassai szobrász készítette 1748-ban. Középen Szent Imre áll liliommal a kezében, mellette Szent István és Szent László szobra látható.

Az orgona Szabó Ferenc egri orgonaépítő munkája, 1775-ben készült.

Többször is helyreállították

A 20. században több szakaszban végeztek műemléki munkálatokat. 1934-ben Lux Kálmán vezetésével kezdődött helyreállítás, amelyet a második világháború megszakított.

Az 1950-es és 1960-as években folytatódtak a kutatások és a munkálatok. A külső helyreállítás Rados Jenő tervei alapján készült el, majd az 1960-as évek közepén az egykori monostor maradványait is feltárták.

Újabb nagyszabású felújítás 2022-ben kezdődött az épület leromlott állapota miatt. Ennek során régészeti kutatásokat és restaurátori munkákat is végeztek, megújult a belső tér, és a múzeumi, illetve látogatói funkciókat kiszolgáló új épület is készült.

A felújított apátsági templomot 2026. május 30-án áldotta meg Ternyák Csaba egri érsek. Ekkor szentelték fel az új oltárt is, amelyben Néri Szent Fülöp ereklyéjét helyezték el.

4 / 4

Nyolcszáz éves falak a Bükkben – a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság

FOTÓ: Gábor Hortolányi

Az apátságtól a Bél-kőre is elindulhatunk

A templom fölött emelkedő Bél-kő mai arculatán jól láthatók az egykori kőbányászat nyomai. A hegy és környéke természetvédelmi terület, ahol számos földtani és természeti érték található.

Az apátság közeléből indul a Bél-kő tanösvény, amely a terület földtani, növény- és állattani, valamint kultúrtörténeti értékeit mutatja be.

A környék forrásai közül a Mária-forrás története az apátsághoz és a helyi vallási hagyományokhoz is kapcsolódik. Fölé 1831-ben Mária-szobrot állítottak, a forrás pedig a búcsújárásban is szerepet kapott.

A bélapátfalvai apátság meglátogatása így egy hosszabb bükki kirándulással is összekapcsolható: a középkori műemléktől erdei útvonalakon lehet továbbindulni a Bél-kő felé.

Fontos látogatási információ: a Bélapátfalvai Ciszterci Apátsági Templom, Látogatóközpont és Múzeum az Egri Főegyházmegye tájékoztatása szerint további restaurálási és rekonstrukciós munkálatok miatt jelenleg határozatlan ideig zárva tart. Indulás előtt ezért érdemes ellenőrizni az aktuális látogatási lehetőségeket.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek