Rónafalu, ahol a Medves-fennsík szinte a házaknál kezdődik

Itthon

2026. szeptember 14. Halász Gabi Hatvani Anikó

Megosztás:

Rónafalu Salgótarján keleti részén, a Medves-fennsík peremén fekszik. Csendes utcái, domboldalra épült házai és a környező erdők miatt ma is inkább egy hegyvidéki falu képét mutatja.

A házakat elhagyva rövid idő alatt a Medves rétjei és erdei közé érhetünk, így Rónafalu jó kiindulópont a fennsík bejárásához is.

Több mint hatszáz éves múlt

Rónafalu első írásos említése 1341-ből ismert, amikor Nagh-Ronna néven szerepelt. Az 1559-es török adóösszeírás idején a falu lakatlan volt, 1647-ben azonban már ismét élt itt egy család.

Az 1700-as évek elején újabb betelepülők érkeztek. A felvidéki Trencsén vármegye felől magyar és szlovák szénégetők költöztek ide, és a faszénégetés hosszú időn át a helyiek egyik fontos megélhetési forrása lett.

A 19. századra a település képe is megváltozott. A korábbi kisebb kunyhók helyett kőből és vályogból épített házak jelentek meg, köztük jellegzetes palóc kontytetős épületek. Az 1871-ben emelt harangtorony idején Rónafalu már kialakult faluképpel rendelkezett.

Az 1800-as évek második felében a bányászat hozott újabb változást. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányát nyitott a faluban, és ettől kezdve egyre több helybeli dolgozott a szénkitermelésben. A bányászat a település fejlődését is felgyorsította, az elektromos áram és a vezetékes víz is viszonylag korán eljutott Rónafaluba.

2 / 8

Rónafalu, ahol a Medves-fennsík szinte a házaknál kezdődik

FOTÓ: Hatvani Anikó

A Rózsafüzér Királynője-kápolna

Rónafalu egyik jellegzetes épülete a Vajda János úton álló Rózsafüzér Királynője-kápolna és a mellette álló harangtorony.

A harangtorony története a 19. századig nyúlik vissza. A településen már 1871-ben állt egy tornácos harangtorony, amely nemcsak az egyházi élethez kapcsolódott, hanem a falu mindennapjaiban is fontos szerepet töltött be.

Mogyorósi-kilátó Rónafalu fölött

A település fölött áll a Mogyorósi-kilátó, amelyet 2013-ban avattak fel. A toronyból jó időben a Karancs, Salgó vára, a Szilvás-kő, a Mátra és a Bükk-fennsík is feltűnik, tiszta időben pedig még a Börzsöny körvonalai is láthatók.

A kilátó Rónafalu felől rövid sétával elérhető, így önmagában is könnyen felkereshető, de egy hosszabb, Medves-fennsíkon tett túrába is beilleszthető.

8 / 8

Rónafalu, ahol a Medves-fennsík szinte a házaknál kezdődik

FOTÓ: Hatvani Anikó

Réti kereszt a fennsíkon

Rónafalu fölött, a Medves-fennsík nyílt részén áll a Réti kereszt. A feszületet 1901-ben emelték, száz évvel később pedig felújították. 1957-ben kerítés került köré, 2007-ben pedig padokat helyeztek el mellette.

A kereszt környékéről a Karancs és Salgó irányába is messzire ellátni. A nyílt rétek és a környező erdős hegyoldalak miatt a Réti kereszt a Medves egyik jellegzetes tájképi pontja.

A Medves-fennsík peremén

A Medves vulkanikus eredetű vidék. A mintegy 13 négyzetkilométeres bazalttakarós fennsík Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkja, és a Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet része. A tájvédelmi körzetet 1989-ben hozták létre a térség földtani, természeti és tájképi értékeinek védelmére.

A fennsík nagy részét nyílt gyepek, kaszálók és legelők borítják, amelyeket erdők és vulkanikus eredetű sziklaformák szakítanak meg. Rónafaluból mindez néhány száz méter alatt elérhető.

Rónafalu éppen ettől érdekes: a több évszázados falusi múlt és a bányászat emlékei mellett szinte közvetlenül kezdődik a Medves-fennsík. A településről indulva hosszabb túra nélkül is hamar olyan helyekre juthatunk, ahonnan már a környező hegyek és a fennsík tágas rétjei határozzák meg a látványt.

Kapcsolódó