Itthon
A város legismertebb látnivalója a Siklósi vár, de a történelmi központban török kori és egyházi emlékeket is találunk. Siklóshoz tartozik Máriagyűd, Magyarország egyik jelentős zarándokhelye, a közeli Tenkes pedig rövidebb kirándulásra is lehetőséget ad.
A Siklósi vár első írásos említése 1294-ből származik, ekkor már a Soklyósi család birtokában állt.
A későbbi évszázadokban több jelentős főúri család is birtokolta Siklóst. A 14–15. században a Garaiak kezén volt, és ehhez az időszakhoz kapcsolódik a település történetének egyik ismert epizódja is: 1401-ben Luxemburgi Zsigmond királyt politikai ellenfelei Siklóson tartották őrizetben.
A 16. század elején Perényi Imre szerezte meg a várat. Özvegye, Kanizsai Dorottya egy ideig maga irányította a siklósi uradalmat. Az 1526-os mohácsi csata után jobbágyaival részt vett az elesettek eltemetésében.
Perényi Péter koronaőrként ugyancsak fontos szereplője volt a korszaknak. I. Ferdinánd 1527-es megkoronázása után a Szent Koronát a siklósi várba hozatta.
Siklóst 1543-ban foglalták el az oszmán csapatok, és a település 1686-ig török fennhatóság alatt maradt. Ennek az időszaknak egyik máig fennmaradt emléke a Malkocs bej dzsámi.
A város fölé emelkedő vár több építési korszak emlékeit őrzi. A középkori eredetű épületben gótikus és reneszánsz elemek egyaránt láthatók, később pedig barokk átalakítások is történtek.
Kiemelkedő részlete a gazdagon faragott gótikus zárterkély, valamint a gótikus és reneszánsz elemeket őrző várkápolna. A kápolna déli falában 2010-ben tárták fel Kanizsai Dorottya egykori imafülkéjét, amelynek falán festett díszítés maradványai is előkerültek.
A várban ma több állandó kiállítás működik. Látható többek között középkori fegyver- és hadtörténeti tárlat, első világháborús kiállítás, valamint a környék horvát és szerb közösségének kultúráját bemutató anyag.
A vár A Tenkes kapitánya című televíziós sorozathoz is kapcsolódik, a helyszínen a sorozatnak külön kiállítást szenteltek.
A történelmi városközpont egyik legérdekesebb épülete a Malkocs bej dzsámi. A török kori imahelyet Malkocs bej emeltette 1543 és 1565 között.
Az épület állapota az évszázadok során erősen leromlott, később azonban helyreállították. A felújítás színvonalát 1993-ban Europa Nostra-díjjal ismerték el. A dzsámi ma múzeumként és imaházként is működik.
A városban több felekezet történelmi temploma is fennmaradt. A siklósi szerbek 1738-ban emeltek templomot, amely egy tűzvész után újjáépült. A ma látható copf stílusú szerb ortodox templom ikonosztáza és berendezése 1800 körül készülhetett.
A református templom alapkövét 1791-ben tették le, az épület 1806-ra készült el. A város egyházi emlékei között található a ferences templom is.
Siklóshoz tartozik Máriagyűd, Magyarország egyik jelentős zarándokhelye. Barokk kegytemploma a 18. században épült, 2008-ban pedig Basilica Minor rangot kapott.
A kegytemplom közeléből indul a 2,5 kilométeres Csodabogyó-tanösvény a Tenkesre. Az útvonal a hegy természeti értékeit mutatja be, és kilátótorony is található rajta.
Siklós történelmi látnivalóinak jelentős része egymáshoz közel található, ezért a vár, a dzsámi és a belvárosi templomok egy programba is könnyen beilleszthetők. Máriagyűdre és a Tenkesre már érdemes külön időt hagyni.
A város így azoknak is jó úti cél lehet, akik a történelmi emlékek mellett egy rövid kirándulást is beiktatnának, Villány közelsége miatt pedig egy hosszabb dél-baranyai program részeként is könnyen felkereshető.