Zirc központjában nehéz úgy sétálni, hogy a tekintet ne akadjon meg az apátság nagyvonalú tömbjén és a bazilika tornyain.

A Zirci Ciszterci Apátság egyszerre élő szerzetesi közösség otthona és olyan műemlékegyüttes, ahol egyetlen látogatás alatt összeér a középkori alapítás története, a 18. századi újjáépítés lendülete, a barokk templomtér ünnepélyessége és a könyvkultúra ritka, kézzelfogható világa.

Zirc ma a magyarországi ciszterci rend központja, ezért a látogatás nem csupán épületekről szól, hanem egy ma is működő rendi hagyományról.

Királyi alapítás, középkori monostor, majd pusztulás

Az apátságot III. Béla alapította 1182-ben, a monostor kiépülése pedig már fia, Imre uralkodásának idejére esik. A Bakony szívében fekvő Zirci-medence a világtól elvonulni vágyó szerzeteseknek ideális helyszín volt, ráadásul a térség egykor királyi udvarháznak is otthont adott. A középkori apátság késő román és korai gót stílusban épült, és a mai apátság, valamint az arborétum közötti területen állt.

A 16. században, a török hódoltság idején a szerzetesek elmenekültek, a környék falvaival együtt Zirc is elnéptelenedett, az apátság épületei pusztulásnak indultak. A középkori monostor maradványai ma az arborétum felől megközelíthető romkertben idézik fel ezt az időszakot.

Újjáépítés barokk korban, bővítések a 19–20. században

Az újjáépítés 1727-ben kezdődött. A barokk monostor és templom falaiba a középkori épületek köveit is beépítették, és az egykori apátságból mindössze egyetlen pillérköteg maradt meg eredeti helyén, a mai Köztársaság úton. Az épületegyüttes több szakaszban, folyamatosan bővítve készült el, a ma látható formáját a 20. század elejére nyerte el.

A zirci apátok sorából különösen fontos Villax Ferdinánd (1784–1857) szerepe. Az ő nevéhez köthető az apátság déli és nyugati szárnyának megépítése, az apáti és királyi lakosztályok kialakítása, a műemlékkönyvtár létrehozása, a Vöröstorony felépítése, valamint az angolkert fejlesztése is. Regnálását az apátság és Zirc egyik legfényesebb korszakaként tartják számon.

A 20. század közepén a cisztercieket 1950-ben feloszlatták, birtokaikat elkobozták. A szerzetesi élet 1990-ben indult újra, ezzel párhuzamosan megkezdődhetett az épületegyüttes átfogó felújítása. A templomot 1995 és 2005 között újították fel, a főhomlokzat és a díszudvar 2011–2013 között szépült meg, a Királyterem és a Vöröstorony rekonstrukciója 2021-ben készült el.

1 / 7

Zirci Ciszterci Apátság: a Bakony egyik legnagyobb műemléki együttese

FOTÓ: Henrietta Csukta

FOTÓ: Henrietta Csukta FOTÓ: Henrietta Csukta FOTÓ: Henrietta Csukta FOTÓ: Henrietta Csukta FOTÓ: Henrietta Csukta FOTÓ: Henrietta Csukta FOTÓ: Henrietta Csukta

A bazilika, Zirc jelképe

A zirci Nagyboldogasszony-templom építése 1732-ben kezdődött, felszentelésére 1752-ben került sor. A kéttornyú templom Zirc városképének meghatározó eleme, barokk stílusával messziről felismerhető. A belső tér egyik kiemelkedő értéke az 1745-ben készült oltárkép, Franz Anton Maulbertsch alkotása. A templom az apátság alapításának 800. évfordulóján basilica minor címet kapott.

A bazilika látogatása akkor igazán izgalmas, ha nemcsak a fő tengelyre és a díszítésre figyelünk, hanem a részletekre is. A boltozat magassága grandiózus térélményt ad, a freskók és a fény játéka pedig egész nap változtatja a hangulatot. A főoltár mérete és felépítése szintén különleges, olyan elem, amelynél érdemes időt hagyni arra is, hogy közelebbről végignézzük a részleteket. A szerzetesi stallumoknál érdemes megnézni a felhajtható üléseket és az apró, használati részleteket, amelyek a közös ima rendjét segítették.

Látogatóközpont, rendtörténet és várostörténet egy helyen

A monostor egykori narancsházában 2013 óta látogatóközpont működik. Itt a ciszterci rend múltja és jelene kerül fókuszba, a látogató képet kap az itt élő szerzetesek mindennapjairól, valamint Zirc közel ezeréves történetéről is. A kiállítások a középkori apátság emlékei mellett bemutatják a rend és a város összefonódó történetét, és helyet kap bennük az egykori zirci királyi udvarház virtuális rekonstrukciója is.

A rendtörténeti anyagok egyik erőssége, hogy nemcsak a falakon belüli életet mutatják meg, hanem a ciszterciek tágabb társadalmi szerepvállalását is. A történetben vannak csendesebb, békésebb fejezetek és kemény fordulópontok is, különösen a 20. század második felének időszaka, amikor a rend működése hosszú évekre megszakadt.

Királyterem, reprezentáció és uralkodói látogatások

A 19. században, a Habsburg Birodalom területén bevett gyakorlat volt, hogy a jelentős monostorokban olyan lakosztályokat alakítottak ki, amelyek a monostorba érkező uralkodók és főrangú vendégek méltó fogadását szolgálták. A zirci apátság királyterme is ezt a célt szolgálta, 1844 és 1846 között készült el a nyugati szárnnyal és a főhomlokzattal együtt.

A terem mai hangulatát korabeli stílusú bútorzat, falfestés és festmények idézik meg. Az eredeti tervek és berendezési tárgyak a történelem során elpusztultak, a tér mégis jól érzékelteti, milyen szerepe volt az apátságnak a korszakban, amikor a reprezentáció a rendi jelenlét és a helyi rang kifejezésének része volt. Ferenc József császár és magyar király kétszer járt Zircen, 1852-ben és 1901-ben, de a Királyterem falai között más magas rangú egyházi vendégek is rendszeresen megfordultak.

Vöröstorony, lépcső és panoráma

A Vöröstorony 1847-ben készült el, a királytermet és a műemlékkönyvtárat is magába foglaló nyugati szárny megépítése után. Nevét a felfelé vezető, vörösmárvány csigalépcsőről kapta, a tetőteraszig 146 lépcsőfok vezet. A torony felkeresése igazi élmény azoknak, akik szeretik a jó kilátópontokat: innen Zirc panorámája és a Bakony dombvidéki horizontja egyszerre látszik, ráadásul történetileg is beszédes helyszín, hiszen a 19. században innen figyelték a Veszprém felől közeledő uralkodói kíséret érkezését.

5 / 7

Zirci Ciszterci Apátság: a Bakony egyik legnagyobb műemléki együttese

FOTÓ: Henrietta Csukta

Műemlékkönyvtár, 65 ezer kötet és különleges enteriőr

Az apátság könyvtára ma közel 65 000 kötetet őriz. A gyűjtemény alapját a 18. század elején érkező, heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, majd a rend közoktatási feladatvállalása és szellemi szerepe miatt a könyvállomány folyamatosan bővült. A 19. század végére már 45 ezer kötet sorakozott a polcokon, ez a szám mára tovább gyarapodott.

A könyvtárterem berendezése önmagában is műtárgy. Az intarziás polcrendszer a Wilde testvérek munkája, a tér hangulata pedig egyszerre elegáns és nagyon emberközeli. A könyvtár kizárólag idegenvezetéssel látogatható, ami kifejezetten előny: így nem maradnak ki azok a történetek és apró részletek, amelyek ettől a helytől igazán emlékezetessé teszik a látogatást. A gyűjteményben ősnyomtatványok, könyvritkaságok, folyóiratkülönlegességek is találhatók, és a tárlókban a legszebb darabokból válogatva mutatnak be egy kisebb metszetet.

Arborétum és múzeumi kapcsolódás

Az apátság környezete szervesen folytatja azt, amit a falakon belül a történelem és a rendi kultúra mesél. Az arborétum, amely ma az apátsági udvar felől közelíthető meg, a zirci látogatás természetes kiegészítője, különösen azoknak, akik szeretnék a napot sétával, zöldben zárni.

A Zirci Ciszterci Arborétum előreláthatóan 2026. március 31-ig állagmegóvási és fakivágási munkálatok miatt zárva tart.

Az apátság épületében a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása is helyet kap, ami jó ellenpontja az apátsági tereknek: a Bakony természeti világa így nemcsak a tájban, hanem kiállított anyagokon keresztül is közelebb kerül.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek