FOTÓ: Sinyei Marianna
FOTÓ: Sinyei Marianna
FOTÓ: Sinyei Marianna
FOTÓ: Sinyei Marianna
Itthon
Tibolddaróc barlanglakásai: időutazás a Bükkalja rejtett kincseihez
Tibolddaróc, egy festői kis település Mezőkövesd közelében, rengeteg kulturális és történelmi érdekességet rejt.
A település híres a hegyoldalba vájt barlanglakásairól, ahol egykor a falu lakosainak jelentős része élt.
Ezek a különleges lakóhelyek nemcsak egyedi építészeti megoldásokat, hanem a Bükkalja természeti és kulturális örökségét is őrzik.
Tibolddaróc és a barlanglakások története
Tibolddaróc, a Kácsi-patak festői völgyében fekvő település, gyakran rejtélyekkel övezett helyszínként ismert. A falu neve is érdekes történetet hordoz magában: egy 1340-es írásos emlék szerint a „Tibolddaróc” név első része a Tibold családnévhez köthető, amely a honfoglalás korából eredhet. A legenda szerint a Bükkalja területét Örs vezér kapta meg, majd később egy leszármazottjára, Tibótra szállt, akinek nevét a település őrzi.
A „daróc” szó jelentése összetettebb. Többféle értelmezése ismert: a régi magyar nyelvben királyi erdő- és vadőr foglalkozásnévként szerepelt, ugyanakkor egy gyapjúból készült, kaftánszerű ruhadarabot is jelöl. A szláv nyelvben a „dravec” szó solymászt jelentett, amely szintén egy középkori foglalkozásra utal. Így Tibolddaróc neve nemcsak történelmi, hanem nyelvi érdekességeket is magában hordoz, amelyek tovább növelik a település különlegességét.
A Bükkalja vulkáni kincse
Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méter vastag vulkanikus törmelékréteg építi fel, amely a miocén kori vulkanikus tevékenység során keletkezett. Ezek az izgalmas, különféle mértékben összesült vulkáni tufák természetes és mesterséges képződményekben bővelkednek: kaptárkövek, szurdokok, barlanglakások és tufaistállók találhatók itt. A Bükkalja kőkultúrája egyedülálló módon tükrözi, hogyan élt együtt hosszú időn át az ember és a kőzet a mindennapokban.
A jól formálható riolittufa miatt ezen a vidéken nemcsak pincéket és tárolóhelyiségeket alakítottak ki, hanem lakóhelyként is szolgált. Tibolddarócon pontos adatok nem állnak rendelkezésre az első barlanglakások kialakításáról, de feltehetően már a középkorban is éltek itt emberek ezekben a sziklába vájt otthonokban. Egyes feltételezések szerint a szegény zsellér lakosság barlanglakásokba kényszerült, mert a földesurak nem akarták házhelyekre „áldozni” a megművelhető területet. Más elméletek szerint a zsellérek önként választották ezeket a „fecskefészkeket”, hogy elkerüljék a földesúri terheket.
A 20. század elején Tibolddaróc a legtöbb barlanglakással rendelkező bükkaljai település volt. Az 1930-as évek népszámlálása szerint a falu lakosságának 60%-a, azaz 1463 fő élt 215 barlanglakásban. Ebben az időben a lakosság létszáma folyamatosan nőtt, miközben a hagyományos lakóházak száma csökkent, köszönhetően a barlanglakások népszerűségének. Az új lakóházak építése azonban a Horthy-korszakban megkezdődött, így az egészségtelennek tartott barlanglakások száma csökkenni kezdett, míg 1970-re már csak 29 lakásban éltek. Az utolsó barlanglakó, egy idős férfi, 1986-ban hunyt el.
Napjainkban ezek a barlanglakások többnyire borospinceként vagy turisztikai célokra szolgálnak. Egyesek az enyészeté lettek, melyet a 20. század közepén alkalmazott intézkedések – például ördögcérnával való beültetés vagy robbantás – csak felgyorsítottak. Eredeti állapotukban berendezett barlanglakások Cserépváralján és Szomolyán tekinthetők meg, míg Noszvaj határában egy művésztelepként funkcionáló barlanglakás-együttes is várja a látogatókat.
A domboldalba vájt lakások egyszerű, ám praktikus kialakítással rendelkeztek. A hegyoldalban több szinten elhelyezkedő helyiségek sok esetben több emeletet alkottak. Noha a barlanglakások között voltak egy-két szobás, alápincézett, igényesen kifaragott megoldások is, a higiénés körülmények igen rosszak voltak. Megmaradtak olyan részletek, mint a kemence és a „léleklyuk” néven ismert szellőzőnyílás, amely friss levegőt biztosított. Mára a felső szinteken lévő hajdani lakások többségét az erózió tönkretette, az alsók viszont borospincévé alakultak.
A barlanglakások látogatása és élménye
A Tibolddaróci barlanglakások megtekintése valódi időutazást kínál a látogatók számára. A falu fölötti domboldalról lenyűgöző panoráma nyílik a Bükk hegység és az Alföld találkozására. A 2012-ben épült kilátóból élvezhetjük a környék látványát, ahol a Bükkaljai borvidék szőlőültetvényei és a pincefalu utcái is elénk tárulnak. A Tibolddaróci barlanglakások látogatása mára különleges élmény, és évről évre több turistát vonz.
Jegyvásárlás
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Noszvaji barlanglakások, a "mi falunk" tufába vájt lakótelepe
A legrégebbi barlangokat az 1600-as években mélyítették ki, de a legtöbb a 19. századból származik.
Itthon
