FOTÓ: Éva Bélészné
FOTÓ: Éva Bélészné
FOTÓ: Éva Bélészné
FOTÓ: Éva Bélészné
FOTÓ: Éva Bélészné
FOTÓ: Éva Bélészné
FOTÓ: Éva Bélészné
Itthon
Barlang- és pincelakások – Noszvaj egykori szegénynegyede, amely ma látványosság
Volt olyan időszak, amikor Noszvaj lakosságának 30 százaléka ilyen barlanglakásokban élt.
Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méteres vastagságban döntően vulkáni törmelékes kőzetek építik fel. Az ott található nagy mennyiségű puha, lágy riolittufa tette lehetővé, hogy a kőkitermelésből visszamaradt vájatokat tovább lehessen alakítani, hogy lakhatóvá váljon.
Az elszegényedés sok családot kényszerített arra, hogy maga faragja a sziklába a kis, egyszoba-konyhás házát.A Bükkalján – az Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon – 1862-ben 64 pincelakásban laktak családok, 1930-ban 70 barlanglakásban 249 személy húzódott meg. Még 1970-ben is az északi és déli területeken 40 pinceházban 159 ember élt. Volt olyan időszak, amikor Noszvaj lakosságának 30 százaléka ilyen barlanglakásokban élt.
A helyet pocemnek is nevezik, melynek jelentése föld alatti terület.
Ezeket elsőként Hermann Ottó írta le az 1900-as évek elején, majd az 1960-as, ’70-es években az Egri Vármúzeum első igazgatója, Bakó Ferenc végzett részletes kutatásokat itt, s három típusba sorolta a lakásokat: elsőként vannak az utca vonalával párhuzamos, két vagy háromosztatú (szoba-konyha-kamra), egy bejáratú lakások. Aztán találunk olyan házakat, amely széttagolt, egymással kapcsolatban nem lévő helyiségekből áll, és amelynek szobáiba külön-külön lehet bejutni az utcáról. És végül vannak azok a típusú barlanglakások, amelyek az utcára merőlegesen, a szikla belseje felé terjeszkednek.
A barlanglakások terei a tufa kitermelésével, annak helyén, mintegy negatív lenyomataként alakultak ki. Belülről leginkább a hagyományos parasztházakra emlékeztettek, szépen vésett formákkal, egyszerű berendezéssel. A lakások homlokzatát meszeléssel védték, számos helyen megfigyelhető a fa- vagy kőoszlopokkal alátámasztott, cseréppel fedett eresz nyoma. A módosabb családok később tornácos házakat vájtak maguknak, a megfelelő tájolásra is odafigyelve.
A házak belseje úgy nézett ki, mint egy klasszikus parasztház, rendes, szobákkal, amelyek szögleteit mintha szögmérővel mérték volna ki, meszelt homlokzattal. Az udvaron ólakkal, amelyeket szintén a puha riolittufából vájták ki.
Az 1960-as években elkezdődött a telep felszámolása: a lakásokban a következő években hajléktalanok húzták meg magukat, a szegénység elfeledett helye Noszvajon lassan az enyészetnek indult. Az új korszakot a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület hozta el több mint 20 éve, 1997-ben. A Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek megtisztították a több évtizede felhalmozott szeméthegyektől a pocemet, a belső terek megváltoztatásával pedig izgalmas alkotóhelyeket alakítottak ki, amely nemzetközi alkotótáboroknak is otthont ad.
A Noszvaj hajdani szegénynegyedében létrehozott alkotótelepre most már a világ különböző pontjairól érkeznek szobrászok, festők, tájépítészek, zenészek, üvegművesek, akik alkotásaikkal kincseket hagynak a barlanglakásokban.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A sziklákba vájt otthonok: barlang- és pincelakások Noszvajon
A Noszvaj melletti hajdani kőfejtő bánya üregeiből a 17. századtól a falu szegény lakói barlanglakásokat véstek, évről-évre egyre többet.
Itthon
