Noszvaji barlanglakások, a „mi falunk” tufába vájt lakótelepe

Itthon

2021. augusztus 10. Halász Gabi Györkő Zsombor‎

Megosztás:

Noszvaj, a Bükk déli kapujának meseszép falucskája Budapesttől 150, Egertől 10 kilométerre fekszik.

Lenyűgöző természeti környezet öleli körbe a települést, amely már az Árpád korban is lakott volt, a honfoglalás után királyi birtok, majd adományozás révén a püspöké lett . Az első írásos dokumentum 1248-ból származik, IV. Béla király idejéből. A település neve – Noszvaj – jelentése magyarul a „mi falunk”.

Noszvajra nem csak a pazar táj miatt érdemes ellátogatni, hanem a De la Motte kastély és a barlanglakások miatt is.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Noszvaj melletti hajdani kőfejtő bánya üregeiből a 17. századtól a falu szegény lakói barlanglakásokat véstek, évről-évre egyre többet. Az elszegényedés ugyanis sok családot kényszerített arra, hogy maga faragja a sziklába a kis, egyszoba-konyhás házát. Volt olyan időszak, amikor Noszvaj lakosságának 30 százaléka ilyen barlanglakásokban élt.

Még az 1970-es években is éltek családok a Bükkalján barlanglakásokban.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A helyet pocemnek is nevezik, melynek jelentése föld alatti terület.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A házak belseje úgy nézett ki, mint egy klasszikus parasztház, rendes, szobákkal, amelyek szögleteit mintha szögmérővel mérték volna ki, meszelt homlokzattal. Az udvaron ólakkal, amelyeket szintén a puha riolittufából vájták ki.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A legrégebbi barlangokat az 1600-as években mélyítették ki, de a legtöbb a 19. századból származik.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Az 1960-as években elkezdődött a telep felszámolása: a lakásokban a következő években hajléktalanok húzták meg magukat, a szegénység elfeledett helye Noszvajon lassan az enyészetnek indult.

Állítólag 1930-ban 70 barlanglakás volt Noszvajon és egészen a hatvanas-hetvenes évekig lakták is őket.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Az új korszakot a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület hozta el több mint 20 éve, 1997-ben. A Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek megtisztították a több évtizede felhalmozott szeméthegyektől a pocemet, a belső terek megváltoztatásával pedig izgalmas alkotóhelyeket alakítottak ki, amely nemzetközi alkotótáboroknak is otthont ad.

A Noszvaj hajdani szegénynegyedében létrehozott alkotótelepre most már a világ különböző pontjairól érkeznek szobrászok, festők, tájépítészek, zenészek, üvegművesek, akik alkotásaikkal kincseket hagynak a barlanglakásokban.

A zeneszoba, amelyet valamikor 2000-es évek elején alakítottak ki gyakorlatilag egy hangfürdő, az emberi testet masszírozó zeneterem. A mintegy 8 méter hosszúságú és 2 méter szélességű, enyhén hullámzó faktúrájú, felszínű boltíves tér egyfajta közösségi hangszerként működik.