Ha valaha is álmodoztál egy nyugodt, festői kis faluról, ahol a természet szépsége összefonódik a történelem gazdag szövetével, akkor Perőcsény az a hely, amit keresel.

Ez a bájos, alig több mint 300 lelket számláló település a Börzsöny hegység északi részén, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik, és egy igazi gyöngyszem mindazok számára, akik szeretik a természetet, a kulturális értékeket és a békés vidéki életet.

Perőcsény fekvése és megközelítése

Perőcsény idilli környezetben fekszik, melyet a Börzsöny sűrű erdei, dombjai és patakjai vesznek körül. A falu egy völgyben bújik meg, amelyet minden irányból erdős dombok határolnak. Ez a földrajzi adottság nemcsak különleges klímát kölcsönöz a településnek, hanem biztosítja azt a csendet és nyugalmat is, amelyet oly sokan keresnek a nagyvárosok zajától távol.

Perőcsény megközelítése autóval lehetséges, Budapesttől mintegy 100 kilométerre található, ami egy kellemes, másfél órás utazást jelent. Szob után a Börzsönybe vezető kis utak egyikén juthatunk el a zsákfaluba, s már az odavezető út is része az élménynek.

Perőcsény története

Perőcsény történelme évszázadokra nyúlik vissza. Nevét a szláv eredetű “Prečani” szóból kapta, amely magyarul “túlsó parton lakók” jelentésű. A települést elsőként egy 13. századból származó, 1398-an átírt oklevél említi Pereuchean néven, de a középkori oklevelek még Preuchan és Preuchen néven is említik. Perőcsényt 1419-ben és 1423-ban vásárhelyként említik, a közép- és az újkorban magánföldesurak birtoka volt. 1437-ben Zsigmond király Mikolával, Orsánnal és Szokolyával együtt elzálogosította Lévai Cseh Péter erdélyi vajdának.

A török hódoltság idején is lakott település volt, az 1570-es török adóösszeírás szerint Peröcsín faluban 30 ház állt, a családfők száma pedig 45 volt. A falu, amelyet ma is „szín református községként” tartanak számon, a 17. század ellenreformációs törekvései ellenére is megőrizte református hitét. A templomot 1700-ban báró Balassa Ádám prépost bezáratta, és a falubeliek a harangokat a tóba rejtették, hogy ne kerülhessenek a katolikusok kezébe. Az idősebb helyiek mesélik, hogy a vallásüldözés idején a templom ajtajában ülő Drözsböt Gergely és Együd Mátyás megtagadták a templomkulcs átadását a követelőző lovasoknak, akik rájuk lőttek, de a golyók nem hatoltak beléjük, mert „burokban születtek”.

A falu történelmi emlékei közé tartoznak azok a csontvázak is, amelyekre az 1950-es években, a templom felújításakor bukkantak rá. Az emberi maradványok, valamint a köztük talált övcsatok, szúrófegyverek és sisakok azt sugallják, hogy a császári katonákat, akik zaklatták a reformátusokat, a helyiek megölték, és a templom melletti temető tömegsírjába temették.

Perőcsényt sem kímélték a 20. század világégései, a település hősi halottainak emlékét két emlékmű őrzi: az első világháború hőseinek tiszteletére állított turulmadaras obeliszk, amely a templom alatti sziklán áll, és az 1994-ben, a főtéren felállított emlékmű, amely a két világháború áldozatainak állít emléket. A falu lakossága az 1960-as évek óta jelentősen csökkent, de az itt élők büszkén őrzik szlovák nemzetiségi gyökereiket, amelyeket a történelem viszontagságai ellenére is sikerült megőrizniük. A szlovák nyelv és kultúra ápolása ma is élénk, különleges színt kölcsönözve Perőcsény életének és turisztikai vonzerejének.

1 / 3

Perőcsény – a Börzsöny kicsiny falva, ami nagy élményt nyújt

FOTÓ: Szilvia Fábián

FOTÓ: Szilvia Fábián FOTÓ: Szilvia Fábián FOTÓ: Szilvia Fábián

Látnivalók – A természet és a történelem találkozása

Perőcsényben járva azonnal érezni lehet, hogy itt a természet az úr. Itt található az ország legnagyobb összefüggő, „érintetlen”, fokozottan védett hegyvidéki területe, melynek nagy részét a börzsönyi ősvulkán kalderája foglalja magába. Fokozott védettsége ellenére turistautakon jól bejárható, a kaldera-peremen vezető turistautakról teljes és felejthetetlen kép tárul a látogatók elé.

Az erdők gazdag és változatos állat- és növényvilággal rendelkeznek. Csendes séták során gyakran láthatunk őzeket, szarvasokat, és ritkán, de akár a kipusztulás veszélyeztetett parlagi sasát is megfigyelhetjük, amely leginkább az Ipoly menti területeken kering kétméteres szárnyaival.

Perőcsény történelmi emlékei

Perőcsény középkori egyházas hely, a templomnak a torony gótikus stílusú jegyeket viselő alsó része, földszintje és első emelete középkori eredetű. A 18. században végzett egyházmegyei látogatások jegyzőkönyvei szerint hajója és szentélye is kőből épült, sekrestyéje is volt. A többször átépített, Szent Mihály tiszteletére szentelt templomot a 16. század végétől használhatták a reformátusok. 1680-ban fakarzattal, 1698-ban virágmintákkal díszített festett fakazettás mennyezettel látták el az Isten házát. Egykor kőfal övezte, és az 1800-as évek elejéig körülötte volt temető.

A Tájháznak egy 19. századbeli háromosztatú, sárba rakott kőfallal és pórfödémmel épült falusi ház, a vele egy tető alatt lévő kamra és istálló ad otthont, melyet 2004-ben műemlékké nyilvánították. A rossz állapotú épületet helyreállították a tájegységre jellemző anyagokat és építési technológiát felhasználva. Megtartották a döngölt földpadlókat, a falakat kézzel tapasztották, meszelték. A tájház nemcsak a népi építészet helyi hagyományainak megőrzése miatt érdekes, a múlt emlékeinek megóvása, bemutatása szempontjából legalább ennyire értékes a benne található gyűjtemény is.

A falutól délkeletre, mintegy négy kilométerre a Börzsöny Várbérc nevű 715 méter magas csúcsán állt egykor Salgóvár, amely nem azonos a Salgótarjánnak is nevet adó Nógrád megyei, ismertebb Salgó várával. A várat feltehetőleg a Hontpázmány nemzetségből származó Salgó építtette a 13. század második felében. Salgó várát első ízben 1386-ban említi okirat, ekkor királyi birtok, majd 1394-ben, amikor Szécsényi Kónyafi Simon volt birtokosa. Halála után a várat fia, Salgói Miklós örökölte, akit 1419-ben említenek uraként. A várat 1424-ben rombolták le Luxemburgi Zsigmond király utasítására, s amikor 1437-ben az uradalmat Lévai Cseh Péter zálogba megszerezte, a várat már nem említik. A hegy csúcsán ma csak csekély falmaradványai láthatóak a várnak, viszont sziklacsúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a Börzsöny belsejére.

2 / 3

Perőcsény – a Börzsöny kicsiny falva, ami nagy élményt nyújt

FOTÓ: Szilvia Fábián

Kulturális rendezvények és helyi élmények

Perőcsény nemcsak a természeti szépségeiről, hanem gazdag kulturális életéről is híres. A helyi közösség aktívan ápolja hagyományait, és számos rendezvényt szervez, amelyekre a turistákat is szívesen várják. Az egyik legnépszerűbb esemény a falu szüreti mulatsága, amely minden ősszel megrendezésre kerül. Ilyenkor a falu lakói hagyományos szlovák viseletben vonulnak fel, és az egész falu részt vesz a szüreti felvonuláson, amelyet tánc, zene és bőséges étel-ital kísér.

A gasztronómia szerelmesei számára is tartogat meglepetéseket Perőcsény. A helyi konyha a szlovák és a magyar ízek különleges keverékét kínálja.

Perőcsény nem az a hely, ahova csak úgy betér az ember, hanem inkább egy célállomás, amelyet azok választanak, akik a természet közelségét, a történelmi értékeket és a békés falusi életet keresik. Ez a kis település tökéletes helyszín egy csendes, pihentető hétvégére, ahol valóban elszakadhatsz a mindennapok zajától, és visszatalálhatsz a természethez és önmagadhoz.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

Jegyvásárlás