Magyarország gazdag történelmében a Somló-hegy e nem mindennapi építménye nem csupán a régió katonai védelmének kulcsszereplője volt, hanem a helyi közösség szellemi és kulturális életének középpontja is.

A vár romjai között sétálva a látogatókat elbűvöli a középkor varázslata, miközben felfedezik a gótikus és román stílus egyedi keverékét.

A Somló nem hatalmas magasságával vívja ki az elismerést, bár a Kisalföld síkságából kiemelkedő, magányosan álló hegy mégis roppant tömeg benyomását kelti. Kisebb mérete se tévesszen meg senkit: ez a hegy számtalan különlegességet rejt.

A hegy vulkanikus eredetű, a földtörténeti múlt harmadidőszakának közepén született. Tengerszint fölötti magasságára többféle adat ismert. A tankönyvekben és a turistatérképeken leggyakoribb a 432 m, másutt 431, vagy 435 m-t írnak, de említenek 431,4 m-t is. Alakja egyedi, a köz-, és szaknyelvben egyaránt számos kifejezés található rá, többek között haranghegy, sátorhegy, szigethegy, bazaltsüveg, csonkakúp alakú tanúhegy, három hegypalástból álló magányos hegysziget, és még sorolhatnánk tovább.  A legújabb szakirodalmak jobbára a bazaltsapkás, vagy bazaltplatós tanúhegy kifejezést említik.

A Somlót páratlan borvidékként, élményeket nyújtó kirándulóhelyként és a magaslatot uraló középkori vár miatt történelmünk őreként ismerjük. A hegyet felkeresők legtöbbször nem is sejtik, hogy a Somló-hegy egy történelem előtti, mitikus tájat rejt. A Kr. e. 1. évezred első felében félelmet nem ismerő harcosok vezette közösségek lakták a Somlót, akik rejtélyes áldozati ceremóniáik során kivételes értéket képviselő kincseket rejtettek el a hegytetőt uraló településen, amelyek változatos történeteket mesélnek el az egykor itt élt előkelők vadászatairól, lakomáiról, ünnepeiről. A hegy előterében teljes közösségek munkáját felemésztő, monumentális sírhalmok alatt héroszként tisztelt halottaik nyugszanak olyan tárgyak társaságában, amelyek messzi tájakon élő népek történeteit őrzik.

A Somló nevét egyes források szerint onnan kapta, hogy egykor szinte teljes egészében som fedte, más értelmezésben a mállékony, omló, somló talajszerkezet adta a hegy nevét. A hegy tetejéről páratlan kilátás nyílik a környező tájra, beleértve a Balatont és a Bakony hegységet.

A hegy flórája és faunája is rendkívül gazdag. A területen számos védett növény- és állatfaj található, köztük ritka orchideák és különféle madárfajok. A hegy oldalán található erdők és mezők ideálisak túrázáshoz és természetjáráshoz, és az itt található tanösvények remek lehetőséget biztosítanak a látogatóknak, hogy közelebbről is megismerjék ezt a különleges természeti környezetet.

2 / 6

Somlói vár: történelmi romok és lélegzetelállító kilátás

FOTÓ: Laura Nagy

FOTÓ: Laura Nagy FOTÓ: Laura Nagy FOTÓ: Laura Nagy FOTÓ: Laura Nagy FOTÓ: Laura Nagy FOTÓ: Laura Nagy

A Somlói vár: történelmi időutazás

A hegy tetején magasodó erődítményt feltehetően a tatárjárás után emelték. Első írásos említése Castrum Somlo elnevezéssel 1352-ből származik, amikor Nagy Lajos király Csenik fia Jánostól elvette és Heim fia Benedeknek adta. A vár a történelem során számos fontos, a magyar politikai életben jelentős szerepet játszó főúr birtokában volt. Közülük kiemelkedik Bakócz Tamás esztergomi érsek, aki kis híján elnyerte a pápai tiarát, valamint Hunyadi Mátyás híres hadvezére, Kinizsi Pál.

A vár fénykorát Bakócz Tamás idejében élte: az érsek a várat teljesen rendbe hozatta, tekintélyes pénzt áldozva erre vagyonából. A megfigyelő vár státuszú építményt szép, olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Alaprajza szabálytalan, belső tornyokkal és több udvarral ellátott. Egyházi rangjához híven a püspök egy kápolnát is létesített a várban, amivel addig az nem rendelkezett.

1543-ban Somló vára alatt nagy török-magyar csata volt. Nemcsak a környék, de az egész térség legerősebb magyar kézen lévő várává lépett elő. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár északi helyzete miatt sokáig a császáriak kezén volt. Csak 1707-ben szabadította fel Vak Bottyán. A kuruc tábornok rendbe hozatta. Az írásos forrásokban ekkor szerepel utoljára a somlói vár. A Rákóczi-szabadságharc után stratégiai szerepe végleg semmivé vált, és hosszas romlásnak indult. Utoljára 2022-ben újították fel.

A vár szabálytalan alaprajzú, több udvaros és belső tornyos. A várat a déli oldalról mintegy nyolc méter széles szárazárok védte, mely kelet felé a szinte függőleges falban végződött, míg a nyugati oldalon a meredeken lezuhanó hegyoldalban tűnt el. A középkorban egy cölöpökön álló híd vezetett az árkon keresztül, melynek azonban mára nem maradt nyoma. A vár jellegzetessége a kilencszög alakú csonka gúla formájú konyhakürtő.

A vár szabadon, ingyenesen látogatható.

Megközelítése

A vár Doba külterületén található, autóút csak a Somló-hegy aljáig visz, onnan kerékpárral, illetve gyalogosan közelíthető meg az erődítmény. Normál tempóban fél óra-háromnegyed óra alatt a hegy lábától el lehet érni.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

Jegyvásárlás