700 éves erősség a tanúhegy oldalában: a Somlói vár

Itthon

2020. október 19. Halász Gabi Csodálatos Magyarország

Megosztás:

A Kisalföld síkságából kiemelkedő, magányosan álló Somló méltán viselheti a Balaton-felvidéki tanúhegyek egyik legszebbje jelzőt.

Nevét onnan kaphatta, hogy a régmúltban som borította, mára a tetejét tölgyesek, közepét és alját szőlősorok uralják.

A hegy északi mellékcsúcsán emelkedő erősség talán a Dunántúl leghangulatosabb várromja.

fotó © Csodálatos Magyarország

A vár első, máig fennmaradt okleveles említése 1352-re datálódik. Rengeteg tulajdonosa volt, például a rettegett Csóron család, mely agyon sanyargatta, fosztogatta a környék lakóit. Birtokosa volt Bakócz Tamás egri püspök is.

Ekkor élte a vár a fénykorát.

fotó © Csodálatos Magyarország

A legérdekesebb, legregényesebb tulajdonosa Liszthy László irodalmár, rablólovag volt, kit gaztetteiért a bécsi törvényszék lefejeztetett. Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban játszotta, amikor a Dunántúlt időlegesen megszálló felkelők hadianyag raktárául szolgált.

fotó © Csodálatos Magyarország

A vár jellegzetessége a kilencszög alakú csonka gúla formájú konyhakürtő.

fotó © Csodálatos Magyarország

Később sorsára hagyták, épületeinek köveit a könyörtelen időjárás viszontagságai mellett az 1820-ban létesített dobai kastély munkálataihoz hordták el jelentősebb mértékben.

fotó © Csodálatos Magyarország

A vár szabálytalan alaprajzú, több udvaros és belső tornyos.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

Több méter magasra emelkednek még mindig a középkori vár falmaradványai.

fotó © Csodálatos Magyarország

A várat a déli oldalról mintegy nyolc méter széles szárazárok védte, mely kelet felé a szinte függőleges falban végződött, míg a nyugati oldalon a meredeken lezuhanó hegyoldalban tűnt el.

A középkorban egy cölöpökön álló híd vezetett az árkon keresztül, melynek azonban mára nem maradt nyoma.