Páratlan drónfotókon a mesés környezetben álló Rezi-vár

A Balatontól egy sóhajtásnyira, a Keszthelyi-hegység északnyugati részén, a Zalaszántói-medence déli peremén 427 méter magason áll Rezi vára, amely Magyarország egyik legromantikusabb helyszíne.

A források alapján valószínűsíthető, hogy 1292-1307 között a falut birtokló Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek a vár építtetői. Mivel Apor utódok nélkül halt meg, a birtok visszaszállt a királyra.

A várrom néhány fedett helyiségből, és egy nagyobb, lépcsőzetes szabad térből áll.

A 14. század közepe után a vár a Lackfi család kezére került, ám 1397. február 27-én Zsigmond király Lackfi Istvánt  kivégeztette, birtokait elkobozta, így Rezi visszakerült királyi tulajdonba.

Az egykori lakótorony keleti falán zászló lobog.

Pár évig királyi kézen volt, majd 1401-ben Eberhard zágrábi püspök és testvére Albeni Rudolf kapta. A püspök halála után ismét visszaszállt a királyra. Az örökös pénzzavarral küzdő Zsigmond 1421-ben 10.000 arany forintért elzálogosítja Rezi királyi várat és tartozékait Medvei János zágrábi püspöknek és királynői kancellárnak, valamint Medvei Rudolfnak.

A hegycsúcsot ékesítő vár és mesés környezete.

1427 júniusában a király elvette a várat a Medvei családtól és Gersei Pethő Péternek és Lászlónak adományozta. 1440-ben Ulászló király és Albert király özvegyének, Erzsébetnek a belháborúja során az Ulászló pártjára állt Pethők várát Erzsébet királyné elvette, és Zágorhidai Györgynek adományozta, de az ténylegesen a Pethők használatában maradt.

A várhoz túraút is vezet.

A későbbiek folyamán Mátyás uralkodásának végéig a Rezi várról csak hatalmaskodások és más erőszakos cselekmények ügyén hallunk. A 15. század végén Mátyás király halála után a Dunántúlt Habsburg Miksa serege szállta meg. A németek elfoglalták Rezi várát is, amelyet annak visszafoglalása után a Gersei Pethők helyreállítottak.

Bármely irányba is tekintünk körbe, a panoráma pazar.

Rezi várának utolsó korszaka a 16. század. A Dunántúlon megjelenő török veszély először 1554-ben érintette komolyabban a térséget, amikor a törökök az egész Balaton-felvidéket végigrabolták, és az összes ottani vár ostromával megpróbálkoztak. Közöttük lehetett Rezi is hiszen ezután hallunk itt építkezésről. 1561-ben, amikor a török elfoglalta a közeli hegyesdi várat, ezért a Pethő család saját költségén 12 darabontból álló őrséget toborzott.

A Rezi-vár szabadon és ingyenesen látogatható egész évben

1571-re a Pethő család anyagi helyzete már jelentősebben megrendült, s a közben várrá alakított keszthelyi kolostor, valamint Rezi és Tátika várának fenntartása számukra igen nagy gondot okozott. 1586-ban a szentgróti gyűlésen a megye arról határozott, hogy követeket küldenek Zrínyi grófhoz, hogy Tátikát vagy Rezit rombolják le. 1588-ban még biztosan állt a vár. 1589-ben török támadás érte Tátikát, amely bebizonyította, hogy a rossz állapotban lévő, rosszul őrzött hegyi várak nem tarthatók fönn. 1592-ben kelt oklevél szerint már a romba dőlt Rezi-várról olvashatunk.

A vár romjai egyértelműen jelezték, hogy a használhatatlanná tétele a kaputornyok felrobbantásával történt. Ettől kezdve a romok egyre pusztultak, de még századunk első felében is igen jelentős maradványai álltak fenn.

A cikkben szereplő fotók 2019. október 14-én készültek Reziben, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.csodalatosmagyarorszag.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!