Kazincbarcika: a színek, a művészet, a kreativitás városa

Itthon

2024. július 8. Halász Gabi Hatvani Anikó

Megosztás:

Kazincbarcika, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye egyik bájos városa, egy kevéssé ismert, de annál izgalmasabb utazási célpont.

Gazdag történelmi, kulturális és természeti látnivalói miatt érdemes felfedezni ezt a különleges helyet, amely valódi élményt nyújt az ide látogatóknak.

Rövid történet

Kazincbarcika története a középkorig nyúlik vissza, bár a modern város csak a 20. század közepén alakult ki. A városnak nevet adó települések közül Sajókazincot 1240-ben említik először a források Cozonch néven. 1576-ban már önálló egyházközség, amelynek fíliái Barcika, Berente, majd a közeli Szuhakálló is. A 19. század közepén Sajókazinc már jelentős agrártelepülés, ahol a falu birtokosai az 1850-es években bányát nyitnak. A település neves szülötte Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője. A diósgyőri és ózdi vaskohászat fejlődése keresletet támasztott a Sajó-völgy ásványkincseire, amelynek eredményeként az itt lakók télen a bányában, tavasztól őszig a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban dolgoztak. A vasútvonal az 1870-es években épül ki, ami bekapcsolta a térséget az ország vérkeringésébe. Barcika, a másik névadó település, Alsó- és Felső-Barcika összeolvadásával alakult ki. A 19. században már jómódú agrártelepülés, amelynek hangulatos, tornácos lakóépületei még ma is láthatóak a történelmi városrészben.

1947-ben közigazgatásilag összevonták Sajókazincot és Barcikát, majd az összevont települések 1948 óta viselik a Kazincbarcika nevet. Fejlődése az 1950-es évektől vett lendületet, amikor az iparosítás és urbanizáció új irányt adott a városnak. Az évekkel ezelőtt még apró, mezőgazdasági központ gyorsan átalakult egy virágzó iparvárossá, különösen a vegyipar hatására. A BorsodChem vegyipari vállalat alapítása kulcsfontosságú volt a város gazdasági növekedésében, jelentős munkahelyeket teremtve a helyi lakosok számára.

A lakónegyedek és közszolgáltatások gyors ütemben kiépültek, hogy lépést tartsanak a növekvő népességgel. Iskolák, kórházak és kulturális intézmények is létrejöttek, ezzel is hozzájárulva a polgárok életminőségének javításához. Az 1970-es és 1980-as években Kazincbarcika tovább növekedett, modern épületekkel és infrastruktúrával gazdagodott.

A Színes Város projekt

8 / 12

Kazincbarcika: a színek, a művészet, a kreativitás városa

FOTÓ: Hatvani Anikó

Kazincbarcika egyik leginnovatívabb és látványosabb kezdeményezése a Színes Város projekt. Ennek célja, hogy kortárs művészeti alkotások segítségével életet leheljen a város épületeibe. Nemzetközi hírű művészek és helyi tehetségek egyaránt részt vesznek ebben, színes falfestményekkel, szobrokkal díszítve a középületeket, lakóházakat és köztereket. Az alkotások gyakran a helyi kultúrára és történelmi mozzanatokra reflektálnak, így gazdagítva a város társadalmi és kulturális szövetét.

Szőke Gábor Miklós Unikornis című szobra a KolorCity program kezdete óta, 2013 óta áll az egyik belvárosi körforgalomban. A KolorCity projekt keretében eddig közel ötven kazincbarcikai épület kapott egyedi festést, ezzel is hozzájárulva a város modern és színes arculatához.

Természeti kincsek

Kazincbarcika gazdag természeti kincsekkel is büszkélkedhet. A város környékén elterülő Borsodi-dombság gyönyörű tájai kiváló lehetőséget biztosítanak a túrázás és a természetjárás kedvelőinek. A Csónakázó-tó és környéke kedvelt pihenőpark, ahol a látogatók kikapcsolódhatnak és élvezhetik a természet nyugalmát.

11 / 12

Kazincbarcika: a színek, a művészet, a kreativitás városa

FOTÓ: Hatvani Anikó

Megközelítése:

Kazincbarcika és a Sajó mentén fekvő települések Budapest felől az M3-as, az M30-as autópályán és a Miskolcot Bánrévével (határátkelőhely) összekötő 26-os főúton, valamint a 92-es sz. (Miskolc – Bánréve – Ózd) vasútvonalon közelíthetők meg.

Budapest távolsága 206 km (Miskolcig autópálya M30, M3). Kazincbarcika – Miskolc távolsága 19,3 km, melyet részben négysávos gyorsforgalmi út köt össze.

Kapcsolódó