A Bükk hegységtől északra, ott, ahol a dombságot széles völggyel átszelő Sajóba ömlik a kis Tardona-patak, fekszik Kazincbarcika.

A patak völgyének  mesés természeti környezetében terül el a Csónakázó-tó, melyet 1981-ben adtak át.

A városnak nevet adó települések közül Sajókazincot 1240-ben említik először a források Cozonch néven. 1576-ban már önálló egyházközség, amelynek fíliái Barcika, Berente, majd a közeli Szuhakálló is. A 19. század közepén Sajókazinc már jelentős agrártelepülés, ahol a falu birtokosai az 1850-es években bányát nyitnak.

Barcika, a másik névadó település, Alsó- és Felső-Barcika összeolvadásával alakult ki. A 19. században már jómódú agrártelepülés, amelynek hangulatos, tornácos lakóépületei még ma is láthatóak a történelmi városrészben.

2 / 6

Csónakázó-tó, Kazincbarcika zöldövezetének gyöngyszeme

FOTÓ: Kakszi Dóra

FOTÓ: Kakszi Dóra FOTÓ: Kakszi Dóra FOTÓ: Kakszi Dóra FOTÓ: Kakszi Dóra FOTÓ: Kakszi Dóra FOTÓ: Kakszi Dóra

1947-ben közigazgatásilag összevonták Sajókazincot és Barcikát, majd az összevont települések 1948 óta viselik a Kazincbarcika nevet. A települést 1954-ben egyesítették Berentével, és ekkor nyilvánították várossá.

Az 1960-as évek végén vetődött fel az a gondolat, hogy a Várdomb környékét napi kirándulás, pihenés céljára alakítsák ki. A Csónakázó-tó terve 1971-re készült el, a kivitelezés 1977 őszén indult. Az átadásra 1981. május 31-én került sor.

4 / 6

Csónakázó-tó, Kazincbarcika zöldövezetének gyöngyszeme

FOTÓ: Kakszi Dóra

Csónakázó-tó területe 2,2 hektár.

A tó és környéke közkedvelt pihenőpark, horgászparadicsom és számos rendezvény helyszíne.

6 / 6

Csónakázó-tó, Kazincbarcika zöldövezetének gyöngyszeme

FOTÓ: Kakszi Dóra

Megközelítése:

Miskolcról a 26-os főúton haladva. A tó Kazincbarcika belterületén található.

Kapcsolódó

Az egri várkapitány palotája, az edelényi L’Huillier–Coburg kastély

Háromszáz év óta áll a Bódva szigetén, egy védett park közepén a barokk építészet remeke, a L’Huillier–Coburg kastély.