A Csónakázó-tó, vagy ahogy a helyiek nevezik, a Csótó, minden évszakban más-más arcát mutatja, így a nyáron közkedvelt pihenőhelyet érdemes többször is felkeresni.

A két méteres átlagos vízmélységű mesterséges tó a város délkeleti határában terül el, és 1972-ben kezdték kialakítani.

Helyén egy kis lapályos völgy volt, amelyben még az 1970-es évek legelején is a Bakónaki-patak csordogált, a patak mindkét oldalán pedig legelők terültek el. A tó mai, egyedi alakját – tulajdonképpen a Bakónaki-   patak víztározót érintő, több kilométeres völgyteknőjét – maga a természet alakította ki.

A tó és környéke horgászási, kerékpározási, túrázási, táborozási lehetőség mellett erdei tornapályának és kajak-kenu centrumnak is otthont ad. Itt található Magyarország első nemzetközi színvonalú épített mountainbike pályája is.

A városból kivilágított kerékpárúton is eljuthatunk a tóhoz, amelyet körbeölel egy új sétány a sétálók, a futók és a kerékpárosok nagy örömére.

A havas, jeges Csónakázó-tóról azt MTI fotósa, Varga György készített képeket 2020. december 10-én.

Madarak lábnyomai a részben befagyott nagykanizsai Csónakázó-tó jegén 2020. december 10-én. Fotó © Varga György | MTI

A részben befagyott nagykanizsai Csónakázó-tó 2020. december 10-én. Fotó © Varga György | MTI

Havas erdő a nagykanizsai Csónakázó-tónál 2020. december 10-én. Fotó © Varga György | MTI

Kapcsolódó

Téli hangulat a Dunántúlon: havat hozott a mediterrán ciklon

A hólepte karácsonyi táj - az utóbbi években - olyan ritka, mint a fehér holló, pedig nincs is szebb, mint a fényárban úszó hótakaró.