Thury-vár Várpalota
Várpalota, Hunyadi Mátyás tér 1, 8100 Magyarország
A várpalotai Thury-vár, korábbi nevén Palota vár a 13. században épült, 1397-ben találkozunk először a nevével oklevélben, ahol „Palotaként” említik.
A várpalotai Thury vár közvetlen környezete is erődített hely lehetett a Vár-völgy torkolatában. Valahol itt volt Fehérvár és Veszprém között, pont a középen, a Savaria és Aquincum között kiépített hadiút mentén a rómaiak őrtornya, 22 km-re a két város között. A vár történetét a helytörténeti, illetve helyismereti irodalom 1440-nel kezdi. Ennek forrása az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye. Eszerint az Albert király uralkodása (1437—1439) óta eltelt zavaros években épült várakat gazdáiknak azonnal le kell rombolniok. Aki nem tesz eleget az országgyűlés határozatának, hűtlenség vádját vonja magára. Kivételt tesz azonban az országgyűlés a szlavóniai várakon kívül még öt új várral. Ezek sorában szerepel Verőce, Sajóvámos, Kisnána és Pelsőe mellett Újlaki Miklós palotai vára is.
Kívül a négyszögű várfal déli oldalához még a XVI. században bejárati szárny épült. Ez egyemeletes, lekontyolt oromzatos barokk-kori formájában maradt ránk, s a déli homlokzat közepén helyezkedik el. Az északi várfal külső oldalához csak jóval később építettek egy boltozott földszintes istállószárnyat. Ezt a legutóbbi években lebontották. A négyszögű várat körülvevő, Giulio Turco felvételi rajzán ábrázolt külső védmüvek az idők folyamán lepusztultak, s ma már csak régészeti feltárás hozhatná napvilágra őket. A négyszöges területet körülfogó vaskos falak belső oldalaihoz épültek hozzá a tornyok és a lakószárnyak. Tornyot — az alaprajzi rendszernek megfelelően — négyet találunk, tehát valamennyi sarokban egyet. Ezek közül a délkeleti és a délnyugati, amelyeket a XVIII. században jelentősen megmagasítottak, jelenleg is hangsúlyosak. Ezzel szemben az északkeleti és északnyugati torony ma nem emelkedik a négyszöges várfal fölé.
A tornyokat épületszárnyak kötik össze. Ezek — jelenlegi formájukban — különböző korokból származnak, s nem egyforma méretűek. Leghangsúlyosabb tömege a déli (fő-) szárnynak van. Ez mai alakját a korabarokk építési korszakban nyerte. A kétemeletes szárny magas tetőzete volt az a tényező, amely a két déli saroktorony magasságának növelését is szükségessé tette. A keleti és a nyugati szárny későbarokk stílusban átalakított formájában maradt ránk. Mindkettő egészen a legutóbbi évekig egyemeletes kiépítésű volt. A nyugati szárny udvari homlokzata előtt még egy keskeny földszintes klasszicista előépítmény is végigvonul, tetején közlekedő terasszal, s efölött, a mai második emelet szintjén, körszeletíves padlásablakokkal áttört attikafallal, mely utóbbit nemrég, a második emelet építésekor bontották le. Hasonló, ugyancsak kis traktusmélyégű, földszintes klasszicista szárny épült az északi oldalon is, ott azonban — épületszárny híján — közvetlenül a várfal belső oldalára, a két északi torony közé.
A várpalotai vár ma helyet ad a Magyar Vegyészeti Múzeumnak és a 2007-ben Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum nevet felvett Bányászattörténeti Gyűjteménynek. Emellett a 2010-es évek elején befejeződött felújítási és korszerűsítési munkálatoknak hála, ma már kulturális és városi rendezvények, színházi előadások, koncertek, és konferenciák megtartására alkalmas rendezvényközpont funkcióját is betölti. A várat a Nemzeti Várprogram keretében folyamatosan újítják fel.
