Gázi Kászim pasa dzsámija Pécs
Pécs, Hunyadi út 4, 7621 Magyarország
Pécs egyik jelképe a dzsámi, melynek helyén keresztény templom állt, és ezt építette át dzsámivá Gázi Kászim budai pasa az 1560-as években.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom, hétköznapi nevén belvárosi templom, vagy pécsi dzsámi hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása.
A templom a város centrumában, a Széchenyi téren helyezkedik el, a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt. A hatást fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tájolt épület.
A 13. század első felében a Szent-Bertalan templom állt a helyén, melyet a következő évszázadban kibővítettek dongaboltozattal, sarokpillérekkel és saroktoronnyal. A 15. században aztán mellékhajókat húztak fel, ekkorra már a 40×20 méteres templom a székesegyház után a második legjelentősebb építmény volt a városban.
A törökök a megszállás folyamán lerombolták, s köveiből építették fel a széltében és hosszában is száz-száz lépés hosszú dzsámit a 16. század közepén, délnyugati oldalán egy minarettel. Utóbbit a 18. században lebontotta az új tulajdonos, a jezsuita rend, és a dzsámit keresztény templommá alakította.
Az 1956-os előtti utolsó nagy átalakításra 1939-ben került sor, ekkor bontották le a barokk tornyot, a helyére félkör alakú toldást építettek, amelybe egy Angster-orgona is került. Nyolc évre rá Gebauer Ernő freskókat készített a félkör alakú épületrész belső falaira. A kriptarendszert 1967-ben alakították ki a ma már Gyertyaszentelő Boldogasszonynak nevezett plébániatemplom alatt.
A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. Megcsodálható a szépen díszített, Mekka irányába tájolt imafülke, a mihrab, és egyes falrészeken fölfedezhetjük a Korán kalligrafikus sorait. A sekrestyék szomszédságában láthatók a Gázi Kászim pasa egykori fürdőjében használatos mosómedencék.
