A Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény egy igazi Jász-portán található, ahol az etnográfus emlékei és a település helytörténete tekinthető meg.

Az első – a legnagyobb – teremben találhatók a településen régebben használatos eszközök, főleg a háztartásban és mezőgazdaságban használatos tárgyak, valamint a régi népviselet, a kihaló kismesterségek régi eszközei tartágyai láthatóak. E teremben található a település régészetei leletei is, valamint Mikovinyi Sámuel 1739-ben, a Jászságról kézzel készített térképe, és a települést 1818-ban várossá nyilvánító oklevél másolata is.

A második teremben Csete Balázs emlékei láthatók: festményei, tus és ceruza rajzai, valamit az általa összegyűjtött, lerajzolt és elkészített régi jászkiséri gyermekjátékok. Itt látható tanítványa néhai Kocsis László festőművész 5 munkája is.

A harmadik helyiségben régi írásos emlékek, a község eredeti címere, térképek, olajfestmények. Itt látható az 1918-ban alakult Dalárda emlékzászlója, valamint II. Rákóczi Ferenc 1710-ben Jászkisérről küldött levelének másolata is.

A negyedik helyiség az 1920-30-as évek régi jászkiséri szokás szerint berendezett jómódú református szobát idézi fel, annak bútoraival, fényképeivel. Itt található annak a levélnek a hiteles másolata, melyet a néhai Gulyás István hites ügyvéd írt 1867-ben a Torinóba emigrált Kossuth Lajosnak. Kossuth nemcsak válaszolt e levélre, hanem egy őt ábrázoló festménnyel is kedveskedett a levél írójának. Gulyás István hites ügyvéd és feleségének fényképe szintén itt látható.

Az ötödik helyiség a gazdag református szobához igazodó konyhát mutatja be, ehhez illő bútorokkal és edényekkel. A hatodik helyiségben a reformátusok által megbecsült öreg szülők szobai berendezései láthatók: szekrény, sublót, ágy, kanapé.

Az udvar hátsó területén található az 1995-ben kialakított „Jász-porta” néven elnevezett együttes, a volt cselédlakásból kialakítva. A fő épületet ugyanis a gazda házához tartozó cselédház berendezése követte: így a szoba, konyha, kiskonyha és a kamra. Ezen helyiségekben régi edények, kályhák, szép szekrények, asztalok, és egyéb háztartásban használatos eszközök találhatók. A szoba berendezésénél követték a település kettős vallású jellegét: félig református, félig katolikus módon rendezték be. Az épülethez tartozik két kocsi elhelyezésére szolgáló kocsiszín, abban szekér, szüreti felszerelés, mosás eszközei és egyéb mezőgazdasági tárgyak kerültek elhelyezésre.

A „Jász-portához” mezőgazdasági eszköztároló tartozik, ahol szekerek, ekék, boronák, heti piac és országos vásárokra állatokat szállító eszközök láthatók. Ezen kívül református és katolikus temetkezési jelképek: kopjafák, fejfák, keresztek találhatók. A portán még disznóól, gémeskút és galambdúc is megtekinthető.

A Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény épületét emlékpark egészíti ki, ahol a régi Trianon előtti Magyarország és benne a mai Magyarország térképe található, amit Pilisjászfaluból hozott mészkőből alakítottak ki. Kopjafát állítottak a honfoglalás 1100 éves évfordulójára, a magyar oktatás 1000. évére Árpád fejedelemnek, Szent István és Szent László királyunknak, s nem utolsó sorban IV. Béla királyunknak, aki 1239-ben megengedte a „Jászoknak-Kunoknak” a letelepedését. Kikötése volt, hogy szakítsanak régi életmódjukkal, legyenek e hazának hű fiai és leányai. A kopjafa gyűjteményt a 7 törzs kopjafája öleli át – Nyék, Megyer, Kürt – Gyarmat, Tartján, Jenő, Kér, Keszi – akik a honfoglalás hősei voltak.

A Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény 2001-ben tovább bővült, a lelkes gyűjtő munkának és az adományozók nagylelkűségének köszönhetően és  „Borházzal, Kovácsműhellyel és szabadtéri Kemencével bővült”.