Pécs vára és a város kapui
Pécs vára és a város kapui
Pécs megmaradt várfala és a város kapuinak emlékhelyei mellett sétálva megérint és mesél a városi történelem.
Pécs különleges és egyedülálló látnivalója a belvárost övező városfal. Pécs hajdani várfalai ma is körbeveszik a történelmi belvárost, melynek a Bazilika mögött húzódó részét felújították, és azóta is nagy népszerűségnek örvend a pécsiek és az ide látogatók körében egyaránt. Azon felül, hogy csodálatos látványt biztosít, kellemes sétára invitál a várfalkertben. Ha bejártuk a Dómot, a Magtár épületét és a Középkori Egyetemet, a várfal mellett megpihenhetünk, ahol erre padok állnak rendelkezésre.
A ma is látható Barbakán a hajdani püspökvár falrendszerének előretolt kapuerődje – körbástyája volt. A bástya felvonóhíddal, hátsó kapuval, lőrésekkel, gyilokjáróval volt felszerelve és az egészet egy vizesárok vette körül. A védműhöz két zöldterület is csatlakozik: délről a Barbakánkert, nyugatról a nagyon szép parkosított várárok-szakasz. A legdélibb épen maradt városfal maradvány a Citrom utcában található, ahol látszanak a valamikori gyilokjárók és egy bástya is megmaradt. A Székesegyház környékén lévő vár maradványainak feltárása során a fennmaradt, benőtt és beépített részeket rendbe hozták, így láthatóak ma is a várfal részletei, a várárok és a körbástya. Érdemes felsétálni a meredek falépcsőn a Barbakán gyilokjárójára, elkalandozni egy kicsit a történelmünkben, és közben gyönyörködni a pécsi panorámában.
A pécsi Püspökvár a székesegyházzal és a püspöki palotával együtt már a II. században kialakult. A pécsi vár azért épült, hogy védelmezze az 1009-ben alapított püspökség épületeit, a lakóházakat, és persze többek között a Székesegyházat. A négyszög alaprajzú várat később a délnyugati és délkeleti sarkán négyszögletes toronnyal erősítették meg. Kettős falat emeltek a püspökség köré, és ekkor húzták fel a várost védő külső fal bástyarendszerét, mely a várost körülvevő mintegy 3000 méter hosszú fal volt. A vár a mohácsi csatát követően, mire a törökök 1543-ban Pécs ellen vonultak, kiterjed védművei már elavultnak számítottak, és a város harc nélkül behódolt. Az oszmán megszállás idején Pécsből egy virágzó török kereskedő város lett, dzsámit, mecsetet, fürdőt emeltek, és a város a mediterrán vidékekre jellemző, szűk utcái is ebben az időben alakultak ki.
Evlia Cselebi így írja le Pécset 1663-ban: “…dombszerű hegy szélénél négyszög alakú erős kőépítkezésű szép vár… Összesen 87 erős bástyája van, melyek mindegyike egy-egy remekmű… Öt kapuja van… a város hossza 1500 lépés… a belsővár a külsővár (város) nyugati oldalán van. Az 1699-es karlócai békével az ország nagy része felszabadult a török uralom alól, és 1703-ban a vár visszakerült a püspökséghez.
Ma úgy tudjuk Pécsnek valaha négy kapuja volt, melyek négyszög alaprajzú, egyszerű, félköríves bejáratú építmények voltak, melyet a pécsiek ma már csak névről ismernek. De vajon hol voltak? Az északi kapu volt a Vaskapu, vagy más néven Hegyi-kapu a Káptalan utcai Aranyos-kútnál volt található, keleten állt a Budai-kapu a Király utca 44. és 47. számok között volt, délen a Siklósi-kapu a mai Bajcsy-Zsilinszky utca, mely egy mocsárvidéken átvezető úton állt, nyugaton a Szigeti-kapu egészen pontosan a Ferencesek utcája 52. és 37. házszámok között húzódott.
Pécs belvárosban számos helyen vannak vár és várfal maradványok, és a régi pécsi városkapuknak is ma már vannak emléktáblái-emlékhelyei, melyek felfedezhetőek ha nyitott szemmel járunk.
