Vámosatyai Tájház és Látványtár
Vámosatyai Tájház és Látványtár
A Vámosatyai Tájház és Látványtár a Felső-Tisza-vidék egyik leggazdagabb és legsokrétűbb tematikus gyűjteményét mutatja be.
Vámosatya kis területű község Magyarország északkeleti részén, a történelmi Bereg tájegység szívében. Gazdag történelmi múlttal és különleges természeti környezettel rendelkezik. Ezen a vidéken akár többnapos kirándulást is érdemes tervezni, hiszen a falusi élet emlékei mellett Büdy várának romjai is felfedezhetők egy kellemes séta során.
A település egyik büszkesége az UNESCO világörökségi javaslati listáján is szereplő, gótikus stílusú Vámosatyai református templom és harangtorony. A harangtornyot atyai mesterek készítették szeg nélkül, erdélyi stílusban. Vámosatya az oklevelekben 1289-ben bukkan fel Athya néven. Nevében a „Vámos” előtag a falu egykori vámszedő jogára utal.
Egykor a Tiszántúl ezen része hatalmas mocsárvilág volt. Vámosatya környékén kilenc hidat tartottak fenn, amelyeken keresztül biztonságosan át lehetett kelni a lápos vidéken. Az átkelésért cserébe a falu vámot szedhetett, ez pedig meghatározta fejlődését, gazdagságát és mindennapjait. Vámosatya ezzel a kiváltsággal 1341-től egészen 1910-ig rendelkezett, amikor a fahidakat kőhídra cserélték, és a vámrendszert felszámolták.
A település ma is őrzi vámtörténetét, a beregi hagyományokat és középkori múltját, amikor a máramarosi sóút fontos vámhelyeként működött. Ezt a szellemi örökséget mutatja be a látogatóknak a Vámosatyai Tájház és Látványtár.
A Vámosatyai Tájház és Látványtár a beregi kistelepülés szívében, a Szabadság út 85. szám alatt található. Az intézmény egy teljesen felújított, hagyományos paraszti portán kapott helyet. Az egymásra épülő, több épületből álló múzeumi komplexum kiállításai hűen mutatják be a falu múltját, a középkori vámhelytől a 20. századi paraszti életig.
A Tájház és kiállításai
A Tájház főépülete egy tipikus, Felső-Tisza-vidéki népi építészeti stílust tükröző parasztház. Hagyományos vályogfalazatú, fehérre meszelt épület, amelyhez több melléképület is kapcsolódik. Tőle mintegy tíz méterre, a kert felé egy ól és melléképület, a lakóházzal szemben pedig egy nádfedeles nyári konyha áll. A portát 2005-ben az önkormányzat megvásárolta, majd minden részletében felújította. Az épületekben látható kiállítás különlegessége, hogy a klasszikus néprajzi emlékek a lakóház melléképületeiben kaptak helyet, míg a tájház főépületének szobái a vám-, rendvédelmi és hadtörténeti kiállítás állandó otthonai lettek.
A Tájház területére belépő látogatókat korhű vámőrház és vámsorompó fogadja. A vámot jelképező belépődíjat a nyári konyhából kialakított helytörténeti szobában lehet megfizetni. A bejárat két oldalán Büdy Mihály és fia, a falu egykori ispánjai láthatók festett képeken. Ők építtették a falu határában a 16. századi várat, amelynek ma már csak romjai láthatók. Feltárása és régészeti kutatása jelenleg is zajlik.
A hadtörténeti és fegyverkiállítás látványos darabjai közé tartoznak a vámos egyenruhák, a rangjelzések, a vámzárak számtalan változata, valamint a különböző korok fegyverei. Ezek az eredetileg tisztaszobaként használt helyiségben láthatók. Egyedi darab az üvegbe zárt egyenruha és fegyverzet. A kiállítás érdekességei közé tartoznak jeles színészeink bábjai rendőr-, csendőr- és munkásőregyenruhában, köztük Görbe Nóra színésznő viaszfigurája Linda rendőri egyenruhájában. Mellette külföldi rendőrségi makettek is láthatók.
A tisztaszoba hagyományos paraszti életet bemutató tárgyai kissé háttérbe szorultak, de továbbra is hitelesen idézik meg az egyszerű, praktikus falusi életet. A gyűjtemény darabjai között megtalálhatók a falu lakói által felajánlott legértékesebb textíliák. Ilyen például a kenderből szőtt tulajdonosi asztalterítő, amelynek mintáját a helyi református templom középkori faláról másolták. A díszpárnák és terítők a híres piros-fekete beregi keresztszemes hímzéssel készültek.
A határőr és vámos egyenruhák a tájház hátsó helyiségében kaptak helyet. Hazai és külföldi, díszes változataik különösen látványos részei a gyűjteménynek. Balra, az ajtó mögött honfoglalás kori írások és térképek láthatók, az ablak fölött diófa gyökeréből készült faragott kürt lóg, a tárlókban pedig kézigránátok mellett nehéztüzérségi lövedékek hüvelyei és magjai sorakoznak. A gyűjtemény ezen részén szúró-, vágó- és lőfegyverek tucatjai töltik meg a tárlókat, eredeti és használt formájukban. Az asztalon olyan fotókat helyeztek el, amelyek az 1848-as szabadságharc, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor, valamint Rákóczi fejedelem és a kurucok emlékét idézik.
A Helytörténeti kiállítást a főépület hátsó traktusában, az egykori nádfedeles nyári konyhában rendezték be. Itt a látogató a 20. század közepi beregi falu mindennapjaiba csöppen. A kiállítás ezen része hűen őrzi a vidéki múlt hangulatát és a korabeli háztartások nélkülözhetetlen kellékeit.
A berendezett konyhában sok praktikus tárgy látható egy helyen: az ajtó mellett korabeli lavór, vagyis mosdótál áll mosdóállvánnyal, a falakon érdekes feliratokkal hímzett falvédők, a konyhaszekrényben pedig mázas korabeli edények, ivókancsók és tejesköcsögök sorakoznak. A kenyérsütés hagyományos kellékei, köztük a dagasztóteknő, a sütőlapát és a szakajtók is megtalálhatók a gyűjteményben. A vidék textilművességét dicsérik a helyben termesztett és feldolgozott kenderből készült konyharuhák, sütőkendők és asztalterítők.
A vámosatyai kiállítás tiszta szobája és annak berendezése a paraszti kultúra reprezentatív helyiségét mutatja be. Központi eleme a magasra vetett ágy, rajta kézzel hímzett, jellegzetes beregi keresztszemes párnákkal. Különlegességük, hogy a helyi hagyományőrző, Berényi Olga helyben termesztett és font kenderből készítette őket. Közvetlenül a vetett ágy mellett kapott helyet a fából készült ringató bölcső, amely a bőséges gyermekáldást szimbolizálta. A család legszebb ruháit és a hozományként kapott kelengyét, szőtteseket a szobában található hagyományos, alul-felül polcos, kétajtós ruhásszekrény rejtette. A szoba sarkában elhelyezett öntöttvas kályha gondoskodott a helyiség fűtéséről a hideg téli napokon.
A cserépedény-gyűjtemény a hátsó részhez csatlakozó, egykori kemencés épületben, a konyha melletti részben kapott helyet. A zárt tárlók restaurált, törékeny paraszti használati tárgyakat védenek, köztük tejesköcsögöket, fazekasmesterek által készített edényeket és mázas ivókancsókat. A gyűjteményt egy helyi önkéntes csoport tisztította meg, válogatta ki és rendezte állandó kiállítássá.
A Tájház udvara egy igazi szabadtéri időutazás, amely a hagyományos beregi paraszti gazdálkodás és a mindennapi munka eszköztárát idézi meg. A melléképületek főként az állatok, a takarmány és a szerszámok tárolására szolgáltak. A kiállítás különleges darabjai, köztük az eke, a vetőgép és a járom az épület kert felőli oldalánál láthatók. Ezek azt mutatják, hogy a megélhetést itt hosszú időn át az állattartás és a mezőgazdasági munka biztosította.
A Tájház Látványtára a falu legfontosabb történelmi mérföldköveit mutatja be. Az épület az utca túloldalán, a tájházzal szemben található.
A látványtár kiállítása foglalkozik a falu határában álló középkori Büdy-vár történetével, építési szakaszaival és pusztulásával. A látogatók itt tekinthetik meg a vár 2006-ban megkezdődött régészeti feltárása során előkerült legfontosabb leleteket. Ezek között korabeli használati tárgyak, fegyvermaradványok, építészeti töredékek és kerámiák találhatók.
A petróleum- és bányászlámpák gyűjteménye a látványtár egyik leglátványosabb és legkülönlegesebb része. A régi világítóeszközöket felvonultató anyag a falakon és a tárlókban precízen elrendezett lámpákon keresztül enged betekintést a hazai bányászat és az ipari formatervezés múltjába.
Az egyháztörténeti kiállítás a falu és a Bereg vidékének gazdag vallási és hitéleti múltját tárja a látogatók elé. Mivel a falu életét évszázadok óta meghatározza a protestáns vallás, a gyűjtemény fókuszában elsősorban a református egyházi emlékek állnak. A liturgikus tárgyak között az istentiszteletek alkalmával használt régi edények, kelyhek és textíliák láthatók, valamint korabeli, családi és egyházi használatból származó, féltve őrzött Bibliák és vallásos könyvek. A látványtár egyházi anyaga szorosan összekapcsolódik a falu központjában álló, 13. századi gótikus református templommal és a híres, 17. századi fa haranglábbal. A kiállítás ezen része szellemi hátteret ad ahhoz, hogy a látogató jobban megértse a Bereg vidékén élők mindennapjait átszövő vallási hagyományokat.
A Felső-Tisza-vidék és a Bereg Magyarország egyik legérintetlenebb, legkülönlegesebb tájegysége. Az eldugott tőzeglápok, a patinás irodalmi emlékek és az apró, középkori templomok olyan kulturális és természeti kincseket rejtenek, amelyek Európában is figyelemre méltók.
A térség egyik fontos jelképe a ma is működőképes, Túristvándi vízimalom, az Öreg-Túr partján. Európában kevés ehhez hasonló, jó állapotban fennmaradt szerkezet található. A környék másik különlegessége a Szatmárcsekei csónakos fejfás temető, ahol közel 600 sötét, embermagasságú, csónak alakúra faragott tölgyfa fejfa sorakozik. Szatmárcsekén írta Kölcsey Ferenc a Himnuszt, sírja pedig szintén a csónakos temetőben található.
Csaroda és környéke két különleges természeti kincséről is híres: a Nyíres-tóról és a Báb taváról. Ezek tőzegmohalápok területén találhatók. Szigorúan védett dagadólápok, ahol a tőzegmohaszigeteken olyan ritkaságok élnek, mint a tőzegáfonya, a szundikáló gyík vagy a húsevő kereklevelű harmatfű.
Kissé délebbre található Nagyar, a jellegzetes szatmári falu, ahol a Túr a Tiszába siet. A település az elmúlt években fontos idegenforgalmi célponttá vált a gyönyörűen megújult Luby-kastélynak köszönhetően. Az épületben modern technikával felszerelt, interaktív múzeum várja a látogatókat, a kastélyt pedig tavasztól őszig illatozó rózsakert veszi körül.
Nyitva tartás:
Hétfőtől péntekig: 8:00–15:30
Hétvégén kizárólag előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
