A Tájház a Kiskunság népi építészetének jellegzetes arculatát őrzi, hozzájárulva a múlt értékeinek megőrzéséhez és megismeréséhez.

Nem véletlen, hogy Magyarország máig legtanyásabb térsége éppen Bács-Kiskun vármegye, az egykori Kiskun Kapitányság magterülete. Itt a kun és a magyar történelem valamint a tanyavilág között egy különleges kapcsolat alakult ki, melynek mélységesen összefonódó gyökerei vannak. A Kiskunság kultúratörténetének van egy különös építészeti műemlékanyaga is. Ennek a gazdag örökségnek állít emléket a közeli pusztaszeri történelmi emlékparkban álló kun emlékhalma, a Szankon található kun-emlékhely, vagy a kiskunmajsai Tájház, mely a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke.

A Tájház fontos szerepet tölt be a település egykori sajátos életvitelének, és építészeti stílusának megőrzésében, bemutatásában. Az 1850-es években emelt nádtetős, háromosztatú, középpadkás, szabadkéményes gazdaház a Kiskunság népi építészet jellegzetes arculatát őrzi, mely végighúzódik a porta teljes hosszában. Az épület három részre osztott. Az ajtón belépve a pitvarba, azaz a lakóház előterébe jutunk, amelynek egyik oldaláról a tisztaszoba, másik oldaláról pedig a hálószoba nyílik. A helyiségek korhűen, régi bútorokkal berendezve idézik a paraszti lét életkörülményeit a látogatók számára. A bejárattal szemben található a kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére is használtak. A jelenlegi padlásfeljárótól hátrafelé a kamra található, melyet sárba rakott réti mészkő lábazatra és vályogtéglából építettek. Ezt az állatok és szerszámok tárolására alkalmas helyiségek követik. Az épület mellett tágas udvar húzódik kemencével, veteményessel és fedett közösségi térrel.

A „Kultúrfészer” a Tájház udvarán található, ami valójában egy múzeumpedagógiai foglalkoztató. Kiállítóterében települési értékeket, helyi alkotókat és munkásságukat bemutató kiállítás tekinthető meg.

A Tájház a lakosság életében fontos közösségépítő szerepet tölt be, ahol számos hagyományőrző program valósul meg, de az ide látogatókat is számos program várja. „A tarlóhántástól a kenyérszegésig” című kiállítás a búzatermesztés, őrlés és a kenyérsütés mozzanatait mutatja be, melynek keretében a kiállítás részét képző hagyományos kézi őrlő használatát is ki lehet próbálni.

A tájházat 1988. november 14-én nyilvánították népi műemlékké.

Nemes Kiskunság

Egykor a Nemes Kiskunságban lakott a kollektív nemességért állandó katonai szolgálattal tartozó királyi könnyűlovas és gyalogos haderő, mely a magyar történelemben nem egyszer játszott csatadöntő szerepet.
Ma a Kiskunság mi különlegest nyújthat az ideérkezőnek?
A nádasokkal, tavacskákkal tarkított végeláthatatlan rónát, homokbuckákat, gémeskutakat. A Kiskunság mégsem holmi unalmas, kopár vidék, a puszták virágözöne, az alföldi termálvíz simogató gyógyereje és a tavaszi semlyékvizek látványa, a kiskunsági meszes homok, a grandiózus alföldi naplemente. Hihetetlen változatossága elvarázsolja az embert.

A  Kiskunsági Nemzeti Park öt évtizedes jubileumát ünnepli, melynek keretében számos programmal, rendezvénnyel és pályázattal várják a természetkedvelőket. Kiskunsági Nemzeti Park

Nyitva tartás: A Tájház bejelentkezést követően látogatható. Bejelentkezni a Konecsni György Művelődési Központ elérhetőségén lehet.