Magyarország egyik legszebb kulturális és művészeti kiállítóhelye a Szolnoki Galéria, amely 1940-ig Zsinagóga volt.

A Szolnoki Galéria ad helyet többnyire az 1975-től működő Festészeti, majd Képzőművészeti Triennáléknak is, ezen kívül nagyobb történeti- néprajzi- régészeti kiállításoknak, konferenciáknak, egyéb múzeumi-, irodalmi rendezvényeknek, hangversenyeknek.

Itt rendezték meg az 1902-ben alapított festőkolónia jubileumi kollektív kiállításait, a telep kortárs művészeinek egyéni tárlatait, jó néhány kitűnő hazai és külföldi művész egyéni kiállítását.

A Szolnoki Zsinagóga 1940-ig működött vallási épületként, majd 1960-ban a város felújíttatta, azóta a Szolnoki Galéria működik falai között. A galéria a Damjanich János Múzeum egyik tagintézménye a Tabáni tájházzal együtt. Itt látható a Szolnoki Művésztelep tárlata, valamint időszakos kiállításoknak is rendszeresen otthon ad.

Az izraelita templomot Baumhorn Lipót építész 1898-ban eklektikus stílusban tervezete, a felépítését pedig a ceglédi építőmester, Vaskovits Antal vállalta el. A fémvázas szerkezetű kupola kiemelkedik a zsinagóga reprezentatív tömegéből. A külső homlokzat pillérei tornyokban végződnek. Az arányaiban is megkapó zsinagógának monumentalitást kölcsönöznek  lizénái, ereszalji csipkéi és rózsaablakai. A kétszintes belső tér gazdag stukkódíszítései lenyűgözik a látogatót.

Az építész, Baumhorn Lipót mellszobra a zsinagóga épülete előtt áll, mely Simon Ferenc alkotása. A Holokauszt áldozataira 2004-ben állítottak mementót, majd a szolnoki zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából 2014-ben avattak emléktáblát az épület külső homlokzatán.

Tabáni tájház

A tájház cseréptetős, szoba-konyhából áll, a szoba mennyezetgerendázatát eredeti szépségében megőrizték. Földes padlójú, fehérre meszelt falú, kétablakos ház, szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi.

A szolnoki Művésztelepen élő festők kedvenc témája, tartózkodási helye volt a Tabán. Az ódon városrész hangulata, varázsa ihletet adott festményeikhez, sok szép tabáni házat, utcarészletet örökítettek meg (Müller Adolf, Mednyánszky László, Vidovszky Béla, Zádor István, Gácsi Mihály).

A tájházban kézműves foglalkozásokat is szerveznek. Az idelátogató vendégek készíthetnek csutkababát, márthatnak gyertyát, és a nemezelés technikájával is megismerkedhetnek.