Füzér vára – középkori erődítmény a Zemplén sziklás hegycsúcsán

Itthon

2026. október 8. Halász Gabi Györkő Zsombor

Megosztás:

Kevés magyar várnak jutott olyan látványos hely, mint Füzér várának. A Zempléni-hegység legkeletibb részén, Füzér fölött emelkedő meredek Várhegy tetején álló erődítmény már messziről uralja a környéket. A 13. század elején épült vár falai között a mohácsi csatát követően a Magyar Szent Koronát is őrizték.

A vár egy meredek oldalú, vulkáni eredetű hegyen áll, amely természetes védelmet biztosított az erődítménynek.

Már a tatárjárás előtt állt

Füzér vára Magyarország legkorábbi kővárai közé tartozik. A 13. század elején épült, így már az 1241–1242-es tatárjárás előtt állt.

A vár neve először egy 1264-ben kelt dokumentumban szerepel. Egy 1270-es oklevél ugyanakkor arra utal vissza, hogy a 13. század első felében Kompolt nembeli Andronicus mester birtokában volt, akitől II. András király vásárolta meg. Korai eredete mellett szól az itt talált legkorábbi éremlelet is: II. Eberhard salzburgi érsek 1200 és 1246 között vert friesachi denárja.

IV. Béla később lányának, Anna halicsi hercegnőnek adta a várat és a hozzá tartozó uradalmat. Az uralkodó és fia, a későbbi V. István közötti hatalmi harc azonban a vár sorsát is meghatározta: István herceg erőszakkal elvette nővérétől az erődítményt.

A Perényiek idején jelentősen átépítették

A füzéri vár 1320-ban ismét királyi várként bukkan fel a forrásokban. Luxemburgi Zsigmond 1389-ben új adományként Perényi Péter fiainak, Miklósnak, Jánosnak és Imrének adta a várat, valamint a hozzá tartozó uradalmat és településeket. A Perényiek a 15. és 16. században jelentős építkezéseket végeztek itt.

II. Ulászló 1506-ban Perényi Imre nádornak adta új adományként Füzér várát és tartozékait. Fiai közül Perényi Péter később az ország egyik meghatározó főura és koronaőr lett. Az ő nevéhez kapcsolódik a vár történetének legismertebb eseménye is.

1 / 18

Füzér vára – középkori erődítmény a Zemplén sziklás hegycsúcsán

FOTÓ: Györkő Zsombor

A Szent Koronát is Füzér várában őrizték

Szapolyai János 1526-os megkoronázása után Perényi Péter koronaőr nem a korona megszokott őrzési helyére, Visegrádra vitte a Szent Koronát, hanem Füzér várában helyezte el.

A korona csaknem egy esztendeig volt a várban. Füzér vára ezzel a Szent Korona történetének egyik fontos helyszínévé vált.

Perényi Péter 1533-ban Patak és Füzér várának megerősítéséről döntött. A munkálatokat Alessandro Vedani itáliai építőmester irányította. 1562-ben egy Jakab nevű kassai mester dolgozott a várban, és feltehetően ekkor alakították át reneszánsz stílusúra a lakószárnyakat.

Báthory Erzsébet birtokai közé is tartozott

Perényi Gábor 1567-ben bekövetkezett halála után a vár történetében új korszak kezdődött. Egy évvel később ecsedi Báthory Miklós és György ötvenötezer aranyforintért szerzett adománylevelet Füzér várára és uradalmára.

Báthory István országbíró 1605-ben utód nélkül halt meg. Végrendeletében a várat és uradalmát húgára, Nádasdy Ferenc özvegyére, Báthory Erzsébetre és annak gyermekeire hagyta. Az örökösök 1614-es osztozkodásakor Füzér vára Nádasdy Pálnak jutott.

3 / 18

Füzér vára – középkori erődítmény a Zemplén sziklás hegycsúcsán

FOTÓ: Györkő Zsombor

1676-ban felgyújtották a várat

A füzéri vár pusztulása a Wesselényi-féle összeesküvést követő időszakhoz kapcsolódik. A füzéri javakat 1670. június 22-én lefoglalták, 1675-től pedig megszaporodtak a környéken megjelenő felkelőkkel kapcsolatos panaszok.

Strassoldo kapitány 1676-ban felgyújtatta és leromboltatta a várat, mert az egyre gyakrabban szolgált a felkelők menedékéül.

A megmaradt falak ezt követően tovább pusztultak, köveiket a lakosság építőanyagként is felhasználta. A várromot 1854-ben Ligeti Antal festményen és litográfián örökítette meg. Ezek az ábrázolások később a rekonstrukcióhoz is fontos segítséget jelentettek.

Hosszú út vezetett az újjáépítésig

A vár megmentésének igénye a 20. század elején egyre erősebben jelentkezett. 1910-ben Wittich Béla füzéri erdőgondnok a Műemlékek Országos Bizottságához fordult az erődítmény megmentése érdekében.

A Károlyi család költségén 1934 és 1936 között kisebb állagmegóvási munkákat végeztek Lux Géza építész tervei alapján. 1990-ben Simon Zoltán régész és Oltai Péter építész közreműködésével megkezdődött Füzér várának teljes körű feltárása.

2012 és 2015 között újjáépült az Alsó Vár, 2014–2015-ben pedig a Felső Vár több meghatározó része is új formát kapott. Ekkor épült újjá a gótikus várkápolna, a palotaszárny, a pinceszint, a padlástér és az alsó bástya.

A rekonstrukció következő ütemében a gazdasági szárny több épületrészét is helyreállították. Újjáépült a konyha, a sütőház, az Ecetes ház, a Rimay ház és a Várkapitány háza, a Vizes pincében pedig vetítőtermet alakítottak ki. A munkálatokkal párhuzamosan a vár kiállítási programja is új elemekkel bővült.

6 / 18

Füzér vára – középkori erődítmény a Zemplén sziklás hegycsúcsán

FOTÓ: Györkő Zsombor

A várkápolna a Felső Vár egyik különleges tere

A Felső Vár egyik legérdekesebb épületrésze a Nagyboldogasszony tiszteletére újjáépített várkápolna. A késő gótikus várkápolna a 15–16. század fordulóján, feltehetően Perényi Imre idején épült. A ma látható épület eredeti falrészeket is őriz, az alépítményben található másodlagosan beépített faragott elemek pedig egy még korábbi kápolna létezésére utalnak.

A helyreállított kápolnát 2020-ban a római katolikus, a görögkatolikus és a református egyház képviselői is megáldották. Azóta egyházi és liturgikus események helyszíneként is használható.

A kápolna belsejében a gótikus építészet több elemét idézték meg. Négy csúcsíves ablaka van, a kő ülőfülkéket restaurálták, az oltár és a szószék tardosi vörös kőből készült. A kápolna padlásterében kapott helyet a Csillagda, ahol a „Csillagösvény” című filmet vetítik.

Kiállítások mutatják be a vár történetét

Füzér várában régészeti, történeti és interaktív kiállításokat alakítottak ki, amelyek az erődítmény különböző korszakait és az itt zajló egykori életet mutatják be.

Az Alsó Vár régészeti kiállításnak ad helyet. A Felső Vár bemutatóhelyei közé tartozik többek között a palotaszárny, a gazdasági épületek, a várkápolna, a pinceszint és a lapidárium.

Az emeleti kiállítótérben a Kárpát-medence várait bemutató interaktív térképet helyeztek el. Itt található a „Magyar Szent Korona felfedezése” című interaktív kiállítás és a „Füzér pénzei” című tárlat is.

Külön figyelmet érdemel a lapidárium. A vár régészeti kutatásai során középkori és reneszánsz kőfaragványok kerültek elő. A pincékben az egykori építészeti részletek mellett a kőfaragó mesterség emlékeivel is találkozhatunk.

A kiállításokat filmvetítések és digitális bemutatók egészítik ki. A Vizes Pincében a Szent Koronához kapcsolódó filmeket, az Öreg Alsó Palotában vártörténeti filmeket vetítenek. Interaktív monitorok, középkori zene és élethangok, valamint animált tárlatvezetés is része a bemutatásnak.

17 / 18

Füzér vára – középkori erődítmény a Zemplén sziklás hegycsúcsán

FOTÓ: Györkő Zsombor

A feljutás is része a várlátogatásnak

Füzér várához a Várparkolótól gyalogosan lehet feljutni. A kijelölt, emelkedő erdei út az Alsó Várhoz vezet, amely átlagosan mintegy 15 perces sétával érhető el. Innen további körülbelül 15 perc alatt lehet feljutni a Felső Várba, az út utolsó szakaszán fa- és sziklalépcsők vezetnek felfelé.

A Várhegy tetejéről a környező hegyvidéki táj és Füzér környéke tárul a látogatók elé.

Füzér várának történetében középkori uralkodók, főúri családok, hatalmi küzdelmek és a Szent Korona története találkozik. Az évszázadokon át romosan álló erődítményben ma a rekonstruált terek, a régészeti emlékek és a kiállítások idézik fel a vár több évszázados múltját.

Kapcsolódó