A rimóci Falumúzeum nem csupán egy épület, hanem igazi időutazás: a palóc mindennapok tárgyi világa és hangulata szinte kézzel foghatóvá válik.

Rimóc Nógrád vármegye egyik jellegzetes palóc települése a Cserhát északi peremén. Kiváló úti cél egy csendes, kulturális és természeti sétához, különösen azért, mert a falu híres a megőrzött népviseletéről és élő hagyományairól. A helyi kiállítások és látnivalók középpontjában a palóc néphagyományok állnak, de vallási és történelmi emlékhelyekből sincs hiány. A népi mesterségek több formája ma is jelen van a település életében: legyen szó népművészeti baba készítéséről, fafaragásról vagy csipkeverésről. Ha valaki a régi, paraszti élet pillanataira kíváncsi, érdemes felkeresnie a hagyományos, kontyolt nyeregtetős palóc házat, amely ma Falumúzeumként működik.

A Falumúzeum a település egyik legfontosabb kulturális örökséghelyszíne, az István király út 43. szám alatt. Az épület az 1920-as években épült, kontyolt nyeregtetős palóc ház. Belső elrendezése a hagyományos, háromosztatú felosztást követi: szoba, konyha és kamra tagolja, de az udvaron és a gazdasági épületekben is akadnak érdekes részletek. A hosszú, kőfalú, fehérre meszelt ház jellegzetes kis ablakaival és az utcai homlokzat előtt végigfutó oszlopos tornácával különösen karakteres látványt nyújt.

A kiállítás részei

A tornácról a pitvarba (konyhába) lépve a régi palóc háztartás világa tárul fel. Cserépedények, dagasztóteknők, vékák és a nyitott kéményes tüzelőberendezések emlékei idézik fel, hogyan működött egykor a mindennapi élet.

A tisztaszobába a konyhából lehet bemenni, ahol a gazdagon faragott, magasra vetett ágy, a díszesen festett ládák, valamint a falra akasztott szentképek és dísztányérok láthatók. Itt őrzik a legszebb rimóci népviseleti darabokat is, amelyek a település egyik legmeghatározóbb örökségét jelentik. Rimócon külön élményt kínál a Babamúzeum: életnagyságú babákon mutatják be a rimóci népviselet különböző változatait.

A háromosztatú ház harmadik helyisége a kamra, ahol régen vékák, különböző méretű fonott vesszőkosarak, vajköpülő és dagasztóteknők kaptak helyet. Mivel a rimóci asszonyok híresek voltak szövő- és fonótudásukról, a kamrában gyakran tárolták a gyapjú- és kenderfeldolgozáshoz használt eszközöket is. A gazdasági helyiségek a hajdani mezőgazdaság és a hétköznapok használati tárgyait mutatják be, az udvaron pedig eredeti gémeskút áll.

A múzeum minden tárgyának valódi története van, mert a helyi lakosok gyűjtötték össze, saját családi örökségükből.

Rimócra azért is érdemes ellátogatni, mert a hagyomány itt nem pusztán vitrinekbe zárt emlék, hanem a falu identitásának része. Itt található az ország egyik különleges Palóc főkötő-kiállítása is, amely húsz település díszes fejfedőit mutatja be. A település a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark része, így túraútvonalak indulnak innen a Cserhát dombjai közé, és kiépített kerékpárút köti össze a világörökségi Hollókővel.

Nyitva tartás: a látogatás előzetes bejelentkezéshez kötött.