A rimóci Palóc Főkötő kiállítás a palócföldi népművészet egyik legkülönlegesebb kincsét mutatja be: a főkötők lenyűgöző formagazdagságát és gazdag díszítettségét.

A Cserhát lankáin barangolva ez a táj valóságos kulturális kalandtúra: olyan falvak sorakoznak itt, amelyek ma is élénken őrzik a múlt emlékeit. Rimóc is közéjük tartozik Nógrád vármegyében. Gyakran emlegetik a palóc népművészet egyik központjaként, hiszen a tradicionális életmód elemei máig szerves részei a falu mindennapjainak és közösségi alkalmainak. Az értékőrzés ma már nem a kényszerű önellátásról szól, hanem tudatosan vállalt életformáról: ünnepeken ragaszkodnak a palóc rítusokhoz, az idősek nemcsak mesélnek a múltról, hanem bevonják az unokákat a kerti és ház körüli munkákba, a népdalkörökbe, és persze a hímzésbe is.

A rimóci népviselet a palóc kultúra egyik legreprezentatívabb, ma is élő öltözködési formája, amelynek kiemelkedően fontos része a női fejviselet, a palócföldi főkötő (helyi nyelvjárásban gyakran fékető). Nem véletlen, hogy a rimóci viselethez kötődő értékek a Nógrádikumok közé is bekerültek. Aki közelebbről is megismerné ezeket a gazdagon díszített fejfedőket, annak érdemes Rimócra ellátogatnia: a „csodák” a Palóc Főkötő kiállítás tematikus tárlatán tekinthetők meg.

A Palóc Főkötő kiállításnak egy felújított, hagyományos stílusú parasztház ad otthont Rimócon. A külön, kifejezetten ennek a díszes ruhadarabnak szentelt galériában 20 palóc település 40 főkötője látható. A tárlaton megcsodálható többek között a bánki „Kacsica”, a bujáki „Nagybukor”, valamint a diósjenői „tarajos fékető” is – mindegyik a női fejviselet sokféleségét, rangját és üzenetét képviseli.

A vitrinekben bemutatott darabok eredetiek: vagy maguk a viselőik varrták őket, vagy főkötővarró asszonyokkal készíttették el. Rimócon ma is élnek olyan asszonyok, akik őrzik és gyakorolják a főkötőkészítés és a népviselet-varrás különösen összetett mesterségét.

Mi is a főkötő?

A főkötő (palóc nyelvjárásban gyakran fékető) a magyar népviselet egyik legfontosabb darabja. Elsődleges funkciója a férjes asszonyok hajának elfedése volt. A népszokás szerint az esküvő után, a felkontyolás során helyezték fel a főkötőt a menyasszony fejére, és ettől kezdve az asszony nyilvános helyen nem mutatkozhatott hajadonfőtt.

Az ünnepeken viselt, díszes „felső” főkötők közül a korosodó asszony idővel elhagyta a legfeltűnőbb darabokat; idős korban már többnyire csak a legegyszerűbb „alsó” főkötőt viselte – és gyakran ebben is temették el. A főkötő „olvasni tudó” szemnek sokat elárul: egyetlen darabból következtetni lehet a viselő életkorára, családi állapotára, sőt a társadalmi helyzetére is.

Rimócon a gyöngyös, nagy főkötőt általában az első gyermek születéséig, vagy legfeljebb 25 éves korig viselhették ünnepen, lakodalomban, illetve keresztelőre menet. A rimóci főkötő két részből állt: a cifra, gyöngyökkel és szalagokkal kivarrott fékető aljból, valamint az élénk színű, rojtos selyemkendőből. Díszítésében a palóc hímzésvilágra jellemző, színes virágmotívumok dominálnak.

A tárlat egyéb látnivalói

A gyöngyökkel, szalagokkal és hímzéssel gazdagon díszített fejfedők mellett a tárlat része egy fotógyűjtemény is, amely archív felvételeken keresztül mutatja be a 20. század eleji palóc asszonyok mindennapjait és ünnepi viseletét.

Külön figyelmet érdemel az életnagyságú fotómontázs, egy látványos installáció, amely a teljes öltözet részeként mutatja be a főkötőket. Így a látogatók könnyebben összehasonlíthatják a különböző palóc vidékek díszítőművészetének finom eltéréseit. A rimóci viselet története a házilag szőtt vászonruházattól vezet el a csillogó, rendkívül költséges, ünnepi öltözetekig.

Úgy tartják, hogy Palócföld, a csodák világa, melyet Mikszáth Kálmán Görbeországnak nevezett. A Cserhát és a Mátra vonulatai mesebeli hátteret adnak a történelmet őrző váraknak is: mint a különleges Somoskői vár és bazaltorgonáinak, vagy Salgó várának.  Sok tájegységgel ellentétben itt a népművészet nem csak múzeumi tárgy. Rimóc, Hollókő, vagy Kazár utcáin ma is találkozhatunk idős asszonyokkal, akik a mindennapokban is viselik a többrétegű szoknyákat és a hímzett főkötőket. A palócok mély hite, valamint a tájhoz kötődő legendák – szentkutak, remetebarlangok történetei – különleges, szakrális hangulatot adnak a vidéknek. Palócföld valóban: a csodák világa.

Nyitva tartás: előzetes telefonos bejelentkezéssel látogatható.