A Kalocsai Haynald Obszervatórium ma amatőr és bemutató csillagdaként őrzi a múltat és az égbolt csodáit.

Kalocsán őrzik az ország első, még ma is álló, 1878-ban épült obszervatóriumát a Szent István Gimnázium tetején levő kupolában. Az építmény egyedülálló, hiszen előtte csak egyetlen csillagvizsgáló létezett az országban, mégpedig Esztergomban, mely az 1848–49-es szabadságharc alatt megsemmisült. A Kalocsai Haynald Obszervatórium a csillagászat iránt érdeklődők számára lehetőséget nyújt az égbolt csodáival való találkozásra. A csillagvizsgáló működéséhez a bemutatásokon, ismeretterjesztésen kívül jelentős rendezvények kapcsolódnak, mint például az évente megrendezésre kerülő Csillagászati Napok.

A Haynald Obszervatóriumot, vagyis a kalocsai „Csillagdát” Haynald Lajos (1816–1891) botanikával foglalkozó, a csillagászathoz vonzódó kalocsai érsek alapította. Az érsek nemcsak az obszervatórium megépítését kezdeményezte, hanem annak működését is hosszú távon biztosította: 1889-ben egy alapítványt hozott létre a folyamatos fenntartás érdekében.

A csillagda akkori igazgatói posztjára Haynald Lajos jezsuita rendtársát, Braun Károlyt kérte fel, akinek meghatározó szerepe volt a csillagda korszerű eszközökkel történő felszerelésében. Ő indította be a csillagászati megfigyeléseket és jelölte ki a csillagvizsgáló elsősorban napmegfigyeléseket jelentő, később is meghatározó profilját, illetve neki köszönhetjük, hogy az eredetileg oktatási intézménynek szánt csillagda határozottan tudományos profilt kapott.

Haynald Lajos nevéhez fűződik a csillagda földrajzi helyzetének rendkívül pontos meghatározása. Nagy figyelmet fordított utódainak, Hüninger Adolfnak és Fényi Gyulának a képzésére, akik kezdetben mindketten Braun Károly asszisztenseiként dolgoztak.

1884-ben Haynald lemondott az igazgatói posztról és visszavonult. Az igazgatói tisztséget Hüninger Adolf vette át, aki rendszeres észleléseken alapuló programot indított. Irányítása alatt megkezdődött a napfoltok és a protuberanciák részletes megfigyelése, valamint a Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz bolygók vizsgálata. Ezen kívül elindította a helyi szélviszonyok tanulmányozását és megszervezte az obszervatórium tudományos közleményeinek kiadását. Hüninger 1885-ig töltötte be az igazgatói pozíciót.

A Haynald Obszervatórium következő vezetője Fényi Gyula (1845–1927) lett, aki az intézmény világhírnevét megalapozta. Fényi a korszak kiemelkedő napészlelőjeként a 19. és 20. század fordulóján olyan világszínvonalú napmegfigyelési anyagot gyűjtött össze, amely a naptevékenység elemzéséhez még ma is fontos referenciaként szolgál.

Az obszervatórium irányítását 1913-tól Angehrn Tivadar (1872–1952) vette át, aki elsősorban a meteorológiai megfigyelések terén ért el kiemelkedő eredményeket. Őt Tibor Mátyás (1902–1995) követte, aki csillagpárok mérésével foglalkozott. Azonban a történelem vihara közbeszólt: 1949-ben Angehrnt letartóztatták, majd külföldi emigrációba kényszerült.

1950-ben a csillagvizsgálót államosították, a főműszert és a könyvtárat Budapestre szállították, míg Fényi napészleléseit később Debrecenbe vitték, ezzel lezárva a Haynald Obszervatórium eredeti korszakát.

Ma a két kupola egyike alatt egy, az 1950-es években beszerzett teleszkóp található, amelyet jelenleg is használnak. Az eredeti, 1878-ban telepített távcső azonban már nem működőképes, de a másik kupola alatt továbbra is megtekinthető. Az eredeti műszer másik darabja a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium aulájában kapott helyet, ahol kiállítási tárgyként őrzik. Az iskola számára ez a régi távcső személyes kincs, amely, bár már nem használható megfigyelésekre, továbbra is inspirációt jelenthet a jövő kutatói számára.