A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár az emberi szellem legértékesebb lenyomatait őrzi, élén a legértékesebbel, a Könyvek Könyvével.

A Kalocsai érsek az egyik legrégibb egyházi tiszt Magyarországon és fontosságban a második az esztergomi érseké után. Jelenlegi érseke Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és metropolita.

Szent István a koronázással nemcsak király, hanem akkori szokás szerint az országnak és ezáltal az egyházának védelmezőjeként és irányítójaként főpapi jogokat nyert el, azaz önállóan rendelkezhetett országa egyháza ügyeiben. Ennek értelmében alapította meg a tíz latin rítusú püspökséget (Veszprémben, Esztergomban, Győrött, Pécsett, Erdélyben, Csanádon, Egerben, Kalocsán, Vácott és Biharban, utóbbi később Váradra került át), amelyek mindegyike ma is megvan, valamint több bencés monostort (Pannonhalmán, Pécsváradon, Bakonybélben, Zalaváron).

A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye a második legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon. Első főpapja Asztrik volt, aki az ezredik év őszén II. Szilveszter pápától koronát hozott István fejedelem részére. Feltehetően neki köszönhető, hogy a Kalocsai Püspökség rövid időn belül érsekség rangjára emelkedett. Apostoli királyunk második Decretumában (De regali dote ad ecclesiam) rendelkezett arról, hogy a felépült templomok részére papról és könyvekről a püspöknek kell gondoskodnia, ezért a székesegyházban a sekrestye melletti helyiségben imakönyveket, Szentírást helyeztek el. Ez a néhány könyv lett az alapja a székesegyházi könyvtárnak.

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, mely az Érseki Palota keleti szárnyában található. A kétemeletes, klasszicista elemeket is hordozó épületet 1775-ben Batthyány József érsek, későbbi bíboros kezdte építetni, de mai kinézetét báró Patachich Ádám kalocsai érseknek, korábbi nagyváradi püspöknek köszönheti. Az Érseki Palotában található Patachich-terem Kalocsa város és a Dél-alföldi régió egyik fontos idegenforgalmi látványossága.

A Barokk könyvtárterem a világ 12 legszebb régi könyvtára között tartják számon, melynek olvasóterme előtt (Patachich-terem) könyvtártörténeti kiállítás fogadja a látogatókat. Ezen a folyosón három tárlóban tekinthetjük át a Főszékesegyházi Könyvtár történetének főbb eseményeit az ezer éves érseki székhely és a könyvek kapcsolatát. A huszonhárom méter hosszú könyvtár termét három oszlop tartja. Az oszlopok körül és a terem falai mellett kialakított, mennyezetig erő, keményfa könyvállványokat barna színre festették, melyek tetején Anton Maulbertsh fa táblaképein nagy gondolkodók (például Homérosz, Arisztotelész, Szent Ágoston, Jusztiniánusz, Newton) arcmása látható. A nyolc ablakfülkékben pultokat, az oszlopok között pedig négy olvasóasztalt alakítottak ki. Patachich érsek a könyveket Werner Vencel bécsi könyvkötővel azonos stílusban átköttette, mely így egységes barokk hangulatot áraszt.

A könyvtár

A hittudományi, vallási tárgyú művei között őriznek Biblia-kiadásokat (polyglotta, héber, görög  nyelvű és számos Vulgata), Biblia-fordításokat (több mint 30 nyelven); erkölcstan, lelkipásztorkodástan, egyházatyák, skolasztikus szerzők szövegkiadásait, egyháztörténeti műveket, egyházjogi műveket, de az ellenreformációs iratok éppúgy megtalálhatók, mint a reformátorok eredeti szövegei (főképp Luther, Kálvin, Melanchton, Erasmus).

A világi tudományok szinte minden ága képviselteti magát az állományban, a filozófiai, történettudományi (több mint 9000 kötet), beleértve segédtudományait is (archeológia, genealógia, kronológia, diplomatika és heraldika), irodalomtörténeti, valamint a természettudományos (orvostudomány, fizika, kémia, matematika, csillagászat, valamint zoológia, botanika, természettörténet, mineralógiai és geológiai) kiadványok. Jelentős a nyelvtudományi, művelődés- és művészettörténeti művek száma. Nagy számmal fordulnak elő társadalomtudományi művek, különösen a 19. és a 20. század első feléből.
A gyűjtemény nagysága ma már eléri a 150.000 kötetet.

Ritkaságok

• A könyvtár legrégebbi írásos dokumentuma az ókori Mezopotámiából származó ékiratos terrakotta henger és agyagszeg Gudea lagasi papkirály korából való (Kr.e. 2500 körül). A középkori gyűjteményből csak két ősnyomtatványt őriznek.
• Kéziratos gyűjteményük több mint 800 kötetből áll, a legértékesebbek a középkori kódexek (64 darab) a 11-16. századból. A legrégebbi kódex 1040-ből Szent Fulgentius elmélkedéseinek gyönyörű kivonata.
• A a 13. századi Biblia latina pergamenkódex a türelem és a szorgalom remekműve. Az átláthatóan vékony bőrön, magzati bárányok bőréből készített pergamenlapjain a teljes Ó és Újszövetségi Szentírást másolták le mindössze 1 mm nagyságú betűkkel.
• Szent Pál leveleit tartalmazza az iniciálékkal gazdagon díszített kézirat 1250-ből.
• A Hippocrates-Galenus kódex 1360-ban készült.
• A 15. századi Zsoltároskönyv Patachich Ádám érsek, egyik legszebb művészi díszítésű pergamenkódexe.
• A legnagyobb ritkaságok közé tartozik egy 15. századi Breviarium táblájába ragasztott táblanyomat 1452-ből.
  Gutenberg találmányát a 15. századi első nyomtatott könyveket, kézzel színezett metszetekkel, tollrajzos virágmotívumokkal, aranyozott iniciálékkal díszített példányokat őriz a gyűjtemény.
• A 16. századi nyomdászat történetét Aldus Manutius, a híres velencei mester munkássága képviseli, kisalakú könyveivel.
• A reformáció nyomdászai közül a könyvtár, Hans Lufft wittenbergi nyomdász legjelesebb munkáját őrzi, a Luther-Biblia teljes, gazdagon illusztrált kiadását.
• Kivételes ritkaságnak számít Kopernikusz ,,Az égi pályák körforgásáról” című műve, valamint Tycho de Brahe dán csillagász ,,Astronomiae instauratae mechanica” című, 1598-ban nyomtatott könyve, melyből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak nyilván.
• Andreas Vesalius az újkori anatómia megalapítója, fő műve a De Humani Corporis Fabrica (Az emberi test működéséről), mely korszakalkotó az orvoslás történetében. Művének 1555-ben Bázelben megjelent javított kiadása az akkori százesztendős könyvkiadás csúcsteljesítménye.
• A régi magyar könyvek közül a Vizsolyi Biblia, Heltai Gáspár krónikája, Pesti Gábor hatnyelvű szótárának 1538-as ritka példánya vagy a híres magyar nyomdász és betűmetsző Misztótfalusi Kis Miklós nyomtatványai is megtalálhatóak a gyűjteményben, valamint a gazdagon színezett természettudományos könyvek mellett a korszakot átfogó monumentális munka, a Nagy Francia Enciklopédia teljes sorozata.

Tegyen egy feledhetetlen sétát a barokk olvasóteremben és tekintse meg a könyvtár ritkaságait, az értékes gyűjtemény kialakulását, összetételét, de megismerheti a könyvtár történetét is. Információt kaphat működésükről, szolgáltatásaikról, böngészhet a könyvtár katalógusában is.

„Inter folia fructus”. A fóliánsokon, a könyvek lapjain teremnek az igazi szellemi, lelki gyümölcsök.
Idézet: Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.

Nyitva tartás:
Olvasók és kutatók részére az olvasóterem munkanapokon (hétfő-péntek) 8.00-16.00 óra között tart nyitva.
A barokk olvasóterem (Patachich-terem), az Astriceum Érseki Múzeum honlapján történő előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Jegyárak: 
Teljes áru belépőjegy felnőtteknek 2300 Ft
Diákok, pedagógusok (igazolvány felmutatásával), és nyugdíjasok számára 1500 Ft
Fogyatékkal élők számára (igazolvány felmutatásával) 700 Ft
Múzeumpedagógiai foglalkozás 1100 Ft
Diákok számára múzeum megtekintése tárlatvezetéssel és múzeumpedagógiai foglalkozással 2000 Ft

Kombinált jegy vásárlása három egység megtekintését teszi lehetővé: a Főszékesegyházi Könyvtár, a Főszékesegyház és az ASTRICEUM Érseki Múzeum.
Kombinált jegy:
Teljes áru belépőjegy felnőtteknek 4200 Ft
Diákok, pedagógusok (igazolvány felmutatásával), és nyugdíjasok számára 2800 Ft
Fogyatékkal élők számára (igazolvány felmutatásával) 1300 Ft
Családijegy (csak teljes árú kombinált jegynél alkalmazható kedvezmény) maximum 2 felnőtt és minimum 1 gyermek (6-18 éves), maximum 4 fő részvételével váltható 9500 Ft
Tárlatvezetési díj, előre be nem jelentett csoport esetén 3000 Ft