A Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény tárgyi és szellemi emlékeivel a város és a térség múltját idézi meg.

Heves városa, a megye névadó települése az Árpád-házi királyok korában várbirtok volt. Nevét 1203-ban említik először oklevélben Hewes alakban. A középkorban fontos egyházi szerepet töltött be: itt jött létre a Hevesi főesperesség, amelyhez a Tarna, az Eger-patak és a Tisza közötti terület tartozott. Kereskedelmi és hadi útvonalak vezettek át rajta, ám a török hódoltság véget vetett virágzásának. A letűnt idők emlékét ma több 19. századi nemesi kúria őrzi, melyek történetét a város központjában található Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény mutatja be.

A Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény a Hősök terén, a régi Községháza klasszicista épületében kapott helyet, amely 2005. március 14-én nyílt meg a látogatók előtt. Az épület egyik szárnyában működik a Helytörténeti Gyűjtemény – az alapító, Hegedűs Béla emlékének megőrzésével –, míg a másik részben Kő Pál szobrászművész állandó kiállítása tekinthető meg.

A gyűjtemény alapját Hegedűs Béla 8400 darabból álló hagyatéka képezi, amelyet nagy változatosság jellemez. A történeti anyagban az I. és II. világháború emlékei, a tűzoltóság és a korabeli egyesületek relikviái, valamint helytörténeti fotók találhatók. Különleges darab Blaha Lujza főkötője, aki férje, Soldos Sándor mellett 1875 és 1879 között Hevesen és Tenken élt. A gyűjtemény írásos dokumentumai között a 19–20. századi közbirtokossági iratok a helytörténeti kutatások alapvető forrásai.

A néprajzi tárgyak között kiemelkednek a paraszti élet mindennapi eszközei. A háztartási gyűjtemény legszebb darabjai az évszámmal ellátott butellák és faragott használati tárgyak. Az iparművészeti anyag a 19. század végi nagypolgári életmódot idézi: különlegesen szép az angol, kínai és indiai fajansz- és porcelánedények, a zsolnai csészék, valamint a parádi üvegkancsók sora. A bútorok közül figyelmet érdemelnek a gyöngyházberakásos intarziás szekrények és asztalok, az ónémet szekrények, a 19. századi szekreter, az „oroszlános szék”, a szecessziós kisszekrény és a pipatórium.

A képzőművészeti gyűjtemény több mint száz olajfestményt és színes nyomatot tartalmaz. A helyi lakosok is aktívan hozzájárultak a gyűjtemény gyarapításához, számos helytörténeti és néprajzi tárggyal gazdagítva azt.

A régészeti leletek között megtalálhatók a környék őskori, rézkori, bronzkori és vaskori emlékei – állatcsontok, kovakő- és obszidiánpengék, vaskarperecek –, de a legtöbb tárgy a honfoglalás utáni korokból származik. Hegedűs Béla Heves bel- és külterületén 46 lelőhelyről gyűjtött be jól azonosítható leleteket.

Napjainkra a gyűjtemény mintegy 18 000 darabos állománnyal rendelkezik. Kiemelendő Tompa Béláné, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alapítójának népművészeti tárgy- és könyvanyaga, Bencsik József és Balogh Sándor fotó- és dokumentumtára, Kelemen Jenő helyi fazekasmester alkotásai, az átányi szőttesek és faragások, a hevesi egyháztörténeti textíliák, Guba Dezső 1956-os dokumentumai, a hevesi iskolatörténet relikviái, valamint Kertész Imre bádogosmester és Szedlák Ferenc sapkás- és szabóműhelyének teljes eszközkészlete, amelyek az elmúlt években kerültek a múzeumba.

A gyűjtemény múzeumpedagógiai programja is rendkívül gazdag: tizenegyféle tematikus múzeumi óra választható a helytörténeti, néprajzi és művelődéstörténeti témakörökből. A kínálat részei a nyári honismereti és néprajzi táborok is.

Kő Pál állandó kiállítása
Kő Pál szobrászművész alkotásai három teremben tekinthetők meg. Művei között kisplasztikák, szobrok és rajzok egyaránt szerepelnek, amelyeknél követ, fát, bronzot és terrakottát is használ – gyakran szokatlan ötvözetekben. Ismert munkái közé tartoznak a színezett terrakotta és faszobrok, a mohácsi kopjafák, valamint az Ünnep alakjai című kompozíció. A világszerte elismert művész közel száz köztéri alkotása főként Magyarországon található, de művei számos külföldi városban is fellelhetők.

Az első teremben a művész korai, az 1960–1970-es években készült, valamint családjához kötődő alkotásai láthatók.

A második teremben a magyar történelem kiemelkedő személyiségeit megjelenítő művek kaptak helyet. Három dombormű a legfőbb magyar szenteket és vértanúkat ábrázolja: az elsőn Szent Adalbert püspök bérmálja Szent Istvánt Esztergomban, a másodikon Szent Gellért püspök látható, akit a pogány magyarok a Kelenhegyről taszítottak le, a harmadik Boldog Özsébet mutatja, aki a Pilis remetéit maga köré gyűjtve megalapította a pálos rendet.

A domborművek kőből készült változatai a Vatikánban, a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-templomában láthatók, melyekért II. János Pál pápa áldását küldte a művésznek.

A harmadik teremben a magyar irodalom és képzőművészet jeles alakjainak szobrai láthatók: Móricz Zsigmond, Sinka István, Szécsi Margit, Nagy László és Melocco Miklós alakjai.

A folyosón a magyar történelem és művészet nagyjai előtt tisztelgő alkotások sorakoznak: Kossuth Lajos szobra, az ezeréves egyházalapításra utaló dombormű (Géza fejedelem, Szent István király és István veszprémi püspök ábrázolásával), valamint Aba-Novák Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar és Kuncz Aladár művészetét idéző táblák.

Kő Pál legismertebb műve a Szent István című szobor, amely államalapító királyunknak állít emléket. Kőből készült változata Budán, a Gellérthegyi sziklakápolna előtt látható.

A művészt 1975-ben Munkácsy-díjjal, 2001-ben Kossuth-díjjal, 2014-ben a Nemzet Művésze címmel, 2016-ban pedig Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Szobrai 2022-ben új helyre, a Halász-kúria épületébe kerültek.

Nyitva tartás:

Nyári nyitvatartási rend (április 1. – szeptember 30.)
Szerda-péntek 10:00 – 17:00
Szombat 09:00-13:00

Téli nyitvatartási rend (október 1. – március 30.)
Szerda-péntek 10:00 – 15:00