Széchenyi Lánchíd – Budapest
Budapest, Széchenyi Lánchíd, 1051 Magyarország
Budapest jelképe, a Lánchíd az első állandó híd volt Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is, építése 1839-ben kezdődött, és 1849-ben avatták fel.
A köznyelvben csak Lánchídként emlegetett Széchenyi Lánchíd megálmodója a „legnagyobb magyar”, azaz Széchenyi István volt.
1839 szeptemberében megkezdik a Lánchíd első pillére elhelyezéséhez szükséges zárógát megépítését, az építési munkálatokat a tervező névrokona, Adam Clark vezette. A pesti hídfő zárógátjába az első cölöpöt 1840. július 29-én verték le, az utolsót 1841 decemberében, míg az első követ e hídfőben 1842 júniusában helyezték el. Az alapkő letételére ezt követően, 1842. augusztus 24-én került sor. Az utolsó láncszakaszt 1848 júliusában húzták fel, de a hidat az ismert háborús események miatt csak 1849 decemberében avatták fel. A híd megépítése elsősorban Széchenyinek köszönhető, de ő az avatóünnepségen már nem lehetett jelen.
A Lánchíd tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret. A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette.
A hidat a 2. világháború végén a német hadsereg felrobbantotta. Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 20-án nyitották ismét meg. A Széchenyi Lánchíd az Alagúttal együtt 1994-ben, a privatizációs törvény végrehajtása során vált a fővárosi önkormányzat tulajdonává. A pillérek boltívein lévő régi szocialista címereket az eredeti Kossuth-címerekre 1996-ban alakították vissza.
A nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakkor lezárják a járműforgalom elől, átadva a hidat a gyalogosforgalomnak. A budai oldalon található alagút tetejére gyalog is fel lehet jutni, ahonnan kiváló látkép nyílik a Dunára.
2023. augusztus 4-én készült el a Lánchíd teljes felújítása, amely 2 év 5 hónapig tartott. A 27 milliárd forintért felújított hídon kizárólag gyalogosok, autóbuszok, taxik, kerékpárok és motorosok közlekedhetnek. A fővárosi önkormányzat döntése alapján autóforgalom nem engedélyezett a hídon.
A Lánchíd néhány jellemzője:
- 380 méter hosszú és 14,5 méter széles.
- A gyalogjárdák szélessége: 2,2 méter (eredetileg 1,8 méter)
- Háromnyílású, kőpilléres, merevítőtartós függőhíd.
- A legkeskenyebb forgalmi útpályával rendelkező budapesti híd (6,4 méter), és az egyetlen közforgalmú budapesti híd, amelyikhez nem kapcsolódnak közvetlenül szélesebb főútvonalak.
- 1839 és 1849 között felépült híd a világ egyik legkorszerűbb és legjobban merevített függőhídja volt.
- A kőből készült szerkezeti elemek kisebb, a lényeget nem befolyásoló átalakításokkal, az eredetivel megegyeznek. A vasszerkezetet azonban teljes egészében le kellett cserélni egy erősebb acélszerkezetre.
- A Lánchíd mindkét pillérének homlokfalain, illetve a Váralagút Duna felőli kapuzatának tetején is megtalálható Magyarország címere.