Mátyás király-kilátó Putnok
Putnok, Mátyás király kilátó, Dankó telep, Magyarország
A putnoki Mátyás király-kilátó 2023-ban épült a Hegyes-tetőn, 364 méteres magasságban.
A masszív kőtorony messze kimagaslik a tájból, és egyedülálló rálátást biztosít az Északi-középhegység kevésbé ismert vidékeire.
A kilátószintről a Sajó kanyargó völgye, az Upponyi-hegység erdős dombjai és a Bükk egyenletes vonulatú fennsíkja is megfigyelhető. Putnok városát az Ózd-Pétervásárai-dombság hullámzó vonulatai ölelik körül, míg a távolban a Karancs-Medves-vidék és a Mátra legmagasabb csúcsai is kirajzolódnak a tiszta időben. A kilátó különleges helyzetéből adódóan az Északi-középhegység “rejtettebb”, kevésbé ismert tájaira is ráláthatunk, és ha az időjárás engedi, akár a Kárpátok közeli vonulatai, sőt, a Magas-Tátra és az Alacsony-Tátra távoli csúcsai is feltűnhetnek a horizonton. Keleten a Tokaji-hegység vonalai zárják a látóhatárt.
A kilátó közelében egy figyelemreméltó emlékmű is található: a földbe süllyesztett, kövekből kirakott térkép, amely a történelmi Magyarország határait ábrázolja.
Tanösvény a szőlőhegyen
A 385 méter magas Hegyes-tető már önmagában is jó kilátópont, de a kilátótoronyból még szélesebb panoráma nyílik a vidékre. A közeli Putnok miatt könnyen elérhető, a városból a K▲ jelzés vezet a hegytetőre. Az út során a „Farkasnyomon a Hegyes-tetőre” tanösvény táblái mesélnek a helyi tájról és annak múltjáról. A turistaút változatos terepen halad: kezdetben nyílt domboldalakon, majd erdős részeken, ahol néhány fedett pihenőhely is segíti a felfelé kapaszkodókat. Az emelkedő egyes szakaszokon meredekké válik, de a rövid táv és a tábláknál tartott pihenők megkönnyítik a túrát. Mivel az út a kilátónál ér véget, körtúrára nincs lehetőség.
A Hegyes-tető egykor szőlőműveléséről volt híres, a vidék egészen a 19. századi filoxéravészig virágzó borászati központ volt. A tanösvény első szakasza ma is a régi présházak és borospincék között vezet. Egy helyi monda szerint Mátyás király is megfordult itt, és amikor látta, hogy a nemesek nem becsülik meg a szőlőművesek munkáját, kapát adott a kezükbe, hogy megtanulják tisztelni a kétkezi munkát. A térség más legendákat is őriz: az egyik történet szerint egy nő, aki ebédet vitt a földeken dolgozó férjének, farkassal találkozott, amely széttépte a ruháját. Később a férfi alvó testére bukkant, és a szájában fedezte fel ruhájának foszlányait. A félelemtől vezérelve megölte őt, mert azt hitte, vérfarkassá változott.
A Hegyes-tető nem először ad otthont kilátónak: 1934-ben helyi cserkészek építettek egy fából készült tornyot, amely az 1950-es évekre elpusztult. A mostani építmény az Országos Kéktúra vonalától körülbelül egyórás kitérővel érhető el, és látványos panorámája miatt különösen megéri a felkeresést.
