Visegrád több mint ezer esztendeje a magyar és az európai történelem egyik kiemelkedő helyszíne.

A Dunakanyar szívében fekvő város neve egy 1009. évben kiadott Szent István kori oklevélben jelenik meg először, de már a rómaiak is emeltek erődöt a mai Sibrik-domb területén.

A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária építette. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy még a Szentkoronát is Visegrádba hozatta. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították.

A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került, s ezután felváltva volt a hol a török, hol a magyar csapatoké.

Végső pusztulását az 1685-ös török ostromban szenvedte el.

A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása.

A hegyek között kanyargó Dunára tekintő Visegrádi vár a tél ölelésében.

fotó © Andras Jenes | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Pazar kilátás a Dunakanyarra a fagyos Prédikálószékről

A Prédikálószék 639 méterre emelkedik az ég felé, magasságával a Visegrádi-hegység harmadik legmagasabb pontja.

Kapcsolódó

Rekordszámban látogatták idén a Pilisi Parkerdő területét

A Rám szakadékban csaknem 125 ezren, a prédikálószéki kilátónál több mint 50 ezren, a Hármashatár-hegy térségében pedig csaknem 100 ezren kirándultak.