FOTÓ: Attila Forgács
FOTÓ: Attila Forgács
FOTÓ: Attila Forgács
FOTÓ: Attila Forgács
Itthon
Zsámbéki romtemplom, az Európa hírű románkori emlék
Hazánk talán egyik legszebb tája a Zsámbéki-medence, amely rengeteg látnivalót is kínál.
Ezek egyike a 800 éves Zsámbéki romtemplom, amely még romos állapotában is lélegzetelállító látványt nyújt.
A fővárostól 30 kilométerre, a Nyakas-hegy gerincének tövében fekszik Zsámbék, melynek templomát valamikor 1220 és 1234 között a francia származású Aynard lovag építtette a hozzátartozó premontrei kolostorral együtt. A kolostor a 15. században leégett, majd 1475-ben a pálosok kezére került, akik az eredetileg késői román stílusú bazilikán gótikus stílusú átépítéseket hajtottak végre.
A templom és a kolostor sorsát végül az 1763-as földrengés pecsételte meg.
A Richter-skála szerint 6,3 erősségű földmozgás több épületet is megrongált, sőt, számos áldozatot is követelt. A zsámbéki templomnak leomlott az északi mellékhajó fala és boltozata.
A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Nem is maradt volna belőle semmi, ha Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkák elvégzésével. Munkája világszerte elismerést aratott.
A templomot 1963-ban villámcsapás érte, az ép torony csúcsa megsérült. Ezután épült ki a villámhárító rendszer, valamint ekkor készült el a templom keleti oldalán a műkő kiegészítés. 1986-ban ismét állagmegőrzési munka kezdődött, melyet régészeti kutatás előzött meg. Dr. Valter Ilona régész vezetésével 463 sírt tártak fel. A templombelsőben az alapító Aynard nemzetség sírjait találták, a kerengő belső udvarában a szerzeteseket, a templom körül pedig falusi temetőt találtak.
A későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit, amit a pálosok építettek, amikor megkapták a birtokot Mátyás király adományaként. Mára ebből az épületből csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.
A háromhajós, bazilika rendszerű templomnak két román stílusú homlokzati tornya van, közöttük csúcsos oromzat, rózsaablak és csúcsíves kapuzat. Hazai viszonylatban kuriózumnak számít a déli torony megmaradt, kőből épített, finom hajlású toronysisakja. Több oszlopfőn láthatók még művészi faragások. A templombelsőt borító egykori freskókból ma már viszont csak alig látható töredékek maradtak fenn.
Sokféleképpen megközelíthető: például az M1-es autópályán, de rajta halad keresztül az 1-es főutat a 10-es főúttal összekötő mellékút is. Emellett például a fővárosból közvetlen buszjárattal is el lehet ide jutni. A település központjában táblák jelzik a romtemplom felé az irányt, a helyszínen ingyenes a parkolás.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Zsámbék középkori templomromja, melyet egy földrengés rombolt el
Több mint 250 éve már csak maradványi emlékeztetnek az 1235 előtt, Keresztelő Szent János tiszteletére fölszentelt késő román stílusú bazilika mesés épületére.
Itthon
