A zsámbéki öregtemplom, mely romjaiban is lenyűgöző

Itthon

2021. szeptember 28. Halász Gabi Vasas Zoltán‎

Megosztás:

Zsámbék Budapesttől 30 kilométerre, a Nyakas-hegy gerincének tövében fekszik.

A település már a pattintott kőkorszakban is lakott volt, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, római és avar leletek is előkerültek a környékről. Az 1050-es években kőtemplom is állt Zsámbékon, melynek helyére 1220 körül emelték a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette áll, szintén romos állapotban, a premontrei rend monostora.

fotó: Szolnoki Terka | Csodálatos Magyarország

A romtemplom hazánk azon ritka Árpád-kori műemlékei közé tartozik, melyek szomorú állapota nem háborúskodás, birodalmi bosszú vagy helyi kőbányászok munkájának eredménye: a bazilika a térséget 1763-ban megrázó nagy komáromi földrengésben rongálódott meg.

A háromhajós, bazilika rendszerű templomnak két román stílusú homlokzati tornya van, közöttük csúcsos oromzat, rózsaablak és csúcsíves kapuzat.

fotó: Szolnoki Terka | Csodálatos Magyarország

A földindulás epicentruma Komáromban volt, és a Zsámbéki-medencében is megmozgatta a földet. A bazilika északi mellékhajó-boltozatának oldalfala összeomlott.

fotó: Szolnoki Terka | Csodálatos Magyarország

A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Nem is maradt volna belőle semmi, ha Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkák elvégzésével. Munkája világszerte elismerést aratott.