Virágba borult Magyarország legszebb vérszilva fasora Gyöngyöstarjánnál

Gyöngyöstarján a bájos falvacska, Magyarország legmagasabb hegyvonulatánál, a Mátra déli lábánál terül el, a Világos-hegy (708 m) és Tót-hegyes (812 m) védelmében.

A településre vezető út két oldalát virágzó vérszilvák kísérik, melyek a japán cseresznyevirágzáshoz hasonlóan, turistalátványossággá nőtte ki magát az elmúlt évek során.

Gyöngyöstarján első írásos említése 1275-re datálódik Tharian Maior és Minor néven.

A török vész alatt a település nem néptelenedett el, lakói a sziklákba vájt pincékben rejtőzködtek el. Az 1600-as években indult újból fejlődésnek. 1740 körül francia hadifoglyokkal vágatták a ma már 542 m hosszú Haller-pincét, mely Közép-Európa leghosszabb egyenes ágú pincéje.

A kitermelt kövekből épült 1747-53 között a község barokk temploma. Különlegessége, a 15. századi  törött harang, melyet a törökök elől a falu határában még ma is meglévő “lógi kútba” rejtették el. Az 1920-as években került elő, de nem sokáig büszkélkedhetett az érces hangú haranggal a falu, mert 1932-ben megrepedt. A templomban a szószék alatt van kiállítva, ereklyeként őrzik.

Gyöngyöstarján méltán híres borairól és bortermelőiről is, valamint a kikelet idején virágzó vérszilva fáiról.

A település egyik legnagyobb természeti értéke a Kövesdomb, ahol hazánkban egyedülálló, európai kőképződményt találni, amely úgynevezett pados szalagos jáspis lelőhely. Az alsó rétegekben a zöld, a felső rétegekben a piros dominál.

A falu jelképévé vált fasor, melyet az 1990-es évek elején ültette az akkori Faluszépítő egyesület a települési értéktár természeti értékei között is szerepel.

A vérszilva elnevezés alatt a cseresznyeszilva vörös levelű változatait értjük. Különleges látványa miatt előszeretettel ültetik kertekbe, parkokba, vagy utakat szegélyező fasorként. Terebélyes, sűrű lombkoronájú, 5-8 méteresre növő fa még lombfakadás előtt, áprilisban hozza ötszirmú, rózsás árnyalatú, enyhén illatos virágait. Virágzás után először bronzos lombja fejlődik. Az ősszel megjelenő vörös színű, gömbölyded termések fogyaszthatóak, savanykás ízűek.

A cikkben szereplő fotókat 2023. március 24-én délután készítettük.

Megközelítés:

Gyöngyösről kifelé haladva Gyöngyöspata felé vezető úton kell menni kb. 3 km-t. Már a távolból látszik a hosszú vérszilva fasor. Jobbra fordulunk a Gyöngyöstarján felé vezető bekötő útra, és indulhat a fotózás, gyönyörködés.

  • Hasonló vérszilva fasor található az erdők övezte völgyben, Nógrád megye délnyugati részén, Berkenyén is.
  • A Keszthelyi-fennsík nyugati szélénél a Zalai-dombságtól keletre található Vindornyafok csodálatos vérszilva fái.
  • Szintén a Zalai-dombság területén található, az 1768 lakosú Pacsa, aki teheti látogasson el ide.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!