Páratlan látvány a virágzó vérszilva fasor Berkenyén

Itthon

2020. március 26. Szabó Zoltán Majdán István

Megosztás:

Erdők övezte völgyben, Nógrád megye délnyugati részén, a Morgó-patak két oldalán állnak Berkenye házai.

A mintegy 700 főt számláló, többségében német nemzetiségi község épített örökségei magukon viselik a szorgalmas svábok keze nyomát.

Egy kis történelem

Már a 14. században is lakott település volt Berkenye, amely az 1553-as források szerint az esztergomi egyházmegye nyilvántartásában állt, s ekkor már török szpáhibirtok volt.

1717-ben a terület akkori birtokosa, a váci püspök népesítette be az elpusztult Berkenyét német-ajkú lakossággal. A II. Világháború súlyos tragédiákat hozott a község életébe: 1945-ben 82 embert hurcoltak el „Malenkij robot”-ra, 1948-ban pedig a családok egy részét kitelepítették. Ugyanebben az időben több felvidéki magyar család lelt otthonra Berkenyén magyarságuk miatt. A település 1990-ig közigazgatásilag Nógrádhoz tartozott, majd ezután önálló hivatalt hozott létre.

Fekvése és zsáktelepülés jellege miatt csendes, háborítatlan és bájos település Berkenye

Berkenye autóval Budapesttől 60 kilométer, Nógrádtól csupán 5. Busszal a Vácról Diósjenő felé közlekedő járattal érhetjük el a települést, vonattal szintén Vácról indulhatunk.

Fotó © Majdán István | Csodálatos Magyarország

A településre vezető utat szegélyező vérszilva fák akár 8 méter magasságra is megnőnek, tavasszal bomló rózsás árnyalatú virágai nemcsak csodaszépek, de enyhén illatosak is.

A fák törzsénél megbúvó aranyeső bokrok büszkén hirdetik, hogy megérkezett a tavasz