A nyugalom szigete jelzőt is teljes biztonsággal viselheti a kicsinyke, mintegy húszfős falvacska.

Vérteskozma területe már az ősidők óta lakott volt, első írásos említése az 1300-as évekre datálódik, ekkor a Gesztesi-várhoz tartozó területként írnak róla, katonai szálláshelyként tartották számon. A török időkben elnéptelenedett, majd  1744-ben 59 katolikus sváb családot telepítettek be a faluba, akik erdőt és földet műveltek.

A község sorsát a második világháború pecsételte meg, mivel frontvonala több mint három hónapon keresztül a Vértesben húzódott. 1946 májusában kitelepítették a németnek tartott vérteskozmaiakat, mintegy 300 embert, csaknem a teljes lakosságot. Mindössze négy család élt tovább a faluban.

A szép, német parasztházak viszont ott maradtak.

fotó © Terkovics Zoltán | Csodálatos Magyarország

Mára Vérteskozma újra benépesült, sőt, a kirándulók kedvelt célpontjává vált. Gánthoz csatolták, és üdülőfaluként sokan kedvelik.

A falu természetvédelmi területen fekszik, és élő skanzenként működik. A Községvédő Egyesület gondoskodik arról, hogy a tradicionális utcakép, a házak megmaradjanak.

fotó © Terkovics Zoltán | Csodálatos Magyarország

Katolikus templomát 1778-ban építették.

fotó © Terkovics Zoltán | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A vörös különböző árnyalatai a Gánti Bauxitföldtani Parkban

Gánt, a Vértes Tájvédelmi Körzet területén fekvő német nemzetiségi kisközség, Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye volt.

Kapcsolódó

A Bokodi-tó, melyre egy kisebb falucskányi ház épült

Hosszú stégek vezetnek a Bokodi-tó fölé cölöpökre épített színes házakhoz, melyek nem csak a horgászok és a turisták körében népszerűek.