Itthon
Bölények és muraközi lovak édenkertje: az Őrségi Nemzeti Park
Az Őrségi Nemzeti Park összesen 44 település határát öleli fel mintegy 44 ezer hektáron.
Az Őrség talán a legősibb, magyarok lakta vidék: nevét a honfoglalás idején betelepített őrállókról kapta, akiknek feladata a nyugati határrész védelme volt. Azonban a régészeti leletek azt is bizonyítják, hogy az Őrség története nem a magyarok bejövetelével kezdődött, hanem már 7500 évvel ezelőtt emberek laktak e vidéken.
Az Őrség gazdag épített örökségekben is: Szalafő az egyik legarchaikusabb őrségi település, nyolc különálló szer tartozik hozzá. De ott található a veleméri Szentháromság templom, a pankaszi Szoknyás Harangláb és Pityerszer.
A Pityerszeri Skanzen fogadóépülete.
Az épületek az 1700-as évekbeli állapotot őrizték meg.
Az meletes kástu, amely az országban ma már csak egyedül itt látható.
A terület növény- és állatvilága is jelentős, több mint 100 védett növényfajt tartanak számon, és az állatvilág sokszínűsége sem sokkal marad el.
Sőt, olyan különleges állatoknak is otthont ad a nemzeti park, melyeket nemigen látni máshol az országban: ezek az európai bölények, a kontinensünk legnagyobb testű szárazföldi emlősei.
Az európai bölények korábban csaknem egész Európában előfordultak, a Kárpát-medence kifejezetten gazdag bölényélőhely volt. A bölények azonban a túlzott vadászat, a megfelelő élőhelyek eltűnése miatt a 20. század elejére a kipusztulás szélére kerültek. A fajt állatkerti egyedek szaporításával sikerült megmenteni. Ma megközelítőleg hatezer egyed él a kontinensen, a legismertebb, legnagyobb vadon élő állomány a lengyel-fehérorosz határvidéken található bialowizeai erdőben él.
Az Őrségi Nemzeti Park 2019-ben egy nagy kiterjedésű, összetett, több élőhelyet, gyepet, erdőt magába foglaló részre visszatelepített európai bölényeket. A vadon területe zárt, csak szigorú biztonsági szabályok betartásával lehet belépni.
Azonban az európai bölények a nemzeti park szalafői bemutatóhelyén továbbra is megtekinthetők.
Az európai bölény a szarvasmarhafélék családjába tartozik. Közvetlen rokona az amerikai bölény, ami – bár hasonló hozzá – egy másik faj. Kérődző állat, növényevő, a legnagyobb testű, európai szárazföldi emlős. Két alfaja a síkvidéki (Bialowiezai) és a hegyvidéki (Kaukázusi) bölény.
A bikák esetenként az 1 tonnás súlyt is elérhetik, de általában 6-800 kilogramm körüliek. A tehenek 300-400 kilogramm közöttiek. Mind a két nemnek van szarva, a bikáké erőteljesebb, vastagabb.
Az őrségi bölények a hegyvidéki (Kaukázusi) alfaj vérvonalához tartoznak, amit ma egész pontosan síkvidéki-kaukázusi vonalnak hívnak. Ez a ritkább és azért nem tiszta vérű, mivel az ember a kaukázusi alfajt egy bika kivételével teljesen kipusztította. Ez a bika a faj megmentésére létrehozott program keretében három síkvidéki tehenet fedezett, tőlük származik ennek a vérvonalnak minden egyede.
Magyarországon máshol nem látható ebből a vérvonalból származó bölény.
Az Őrségi Nemzeti Parkban található az ország egyetlen muraközi tenyészete, és már a 2000-es évek eleje óta céljai között szerepeltette a muraközi ló megmentését.
A Muraközi ló a délnyugat-magyarországi Muraközről kapta a nevét, és Vas megye egyik különleges értéke ez a megmentett fajta.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Vadon élhetnek az európai bölények az Őrségi Nemzeti Parkban
Az Őrségi Nemzeti Park egy hetven hektáros, fokozatosan újra vadonná alakuló területrészét európai bölényekkel népesítették be.
Itthon
