Itthon
A Vaskapu-hegy a Pilistetőből ugrik ki kelet felé. Oldalában két mélyedés van, az egyikben a piros kereszt turistajelzés vezet, ez a Vaskapu-völgy, a másik pedig a Vaskapu-szurdok. Utóbbiban felfelé haladva balra találjuk a Vaskapu-sziklát, amelyhez igen meredeken lehet csak felkapaszkodni. Az ösvény, amely nem jelzett turistaút, először átbújik az alsóbb, nagyobb sziklaív alatt, majd a felső kapun visszatér a szikla szakadék felőli oldalára.
A sziklakapuk talán hévizes eredetű barlang maradványai lehetnek, mely az eróziós és mállási folyamatok következtében réges régen elpusztult. A felső kapu 6, az alsó 15 méter magas.
Parádés kilátás nyílik a sziklaalakzatról, a csoda a felső ív fölötti részről tárul elénk a Dobogó-kő és a Két-bükkfa-nyereg felé.
A szikla létezéséről és mászhatóságáról már az 1913-ban kiadott, Hefty Gyula Andor valamint Vigyázó János által szerkesztett útikalauzban, a Sziklamászóiskolák Budapest környékén című könyvben részletes leírást olvashatunk. A Vaskapu azonban nem csak mászásra, hanem felkeresése nagyszerű kirándulásra is alkalmat nyújt.
A nagy sziklakapunál helyezte el a Magyar Turista Egyesület Zsigmondy Társasága a Dr. Zsigmondy Emil (1861 – 1885) emléktáblát 1929-ben. A társaság 1926-ban, a névadó gyakorlatát követve a vezető nélküli hegymászás támogatására jött létre. Zsigmondy, a 24 éves korában elhunyt magyar származású fiatal orvos és hegymászó, több alpesi csúcsot mászott meg elsőként. Egy hegycsúcs és egy ideig egy menedékház is őrizte a nevét.
Budapestről a Vaskapu-szikla a Pilisszántóig közlekedő autóbusszal közelíthető meg átszállás nélkül, majd a községből észak felé, a sárga kereszt jelzésen kell gyalogolni a Vaskapu-szurdok kiágazásáig.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!