Túristvándi vízimalom: Európa páratlan szépségű ipari műemléke
Ipartörténeti szempontból is egyedülálló, hiszen a 18. században állított vízimalom még mindig működőképes.
Túristvándi, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település malmáról már 1315-ben, a Kende féle levéltári anyagok is említést tesznek, bár elképzelhető, hogy már előbb is létezett egy korábbi építmény a helyén. A ma is működő ipari műemléket egy 1752-es, Mária Terézia korabeli írásos emlékhez kötik.
Kívülről 3 erkély díszíti, melyekről csodálatos kilátás nyílik a környékre és a folyócskára. A malom kéttornyos tetejét fazsindely fedi. Belül meredek falétrák vezetnek a felső részbe. Az épület déli oldalán találhatók a kerekek, a vízi láda és a duzzasztó zsilip. A három, a vízilapátokkal együtt 6,2 méter átmérőjű kerekekkel működő alulcsapós vízimalom nyugati oldala a Túr folyócska partoldalába van építve, többi része cölöpökön áll.
A malom szerkezete működésre, őrlésre ma is alkalmas.
1904-ig két kővel, úgynevezett „parasztlisztet” készítettek, egy kővel pedig daráltak. 1904-ben a hátsó keréktengelyre 22-es hengerszéket cseréltek, szereltek fel. 1921-ben pedig az első keréktengelyre 20/60-as sima hengert, de ezt is hamarosan 22-es hengerszékre cserélték fel. Dinamót is szereltek fel, a malom és a molnárház világítására, ami 1942-ben még működött.
A legsúlyosabb kárt a második világháború után szenvedte el. 1995 és 1998 között a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felújította, a malom szerkezete így működésre, őrlésre alkalmas ma is.
A 2001. évi LXIV. törvény alapján a Túristvándi vízimalom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi hatósági nyilvántartásában szereplő ipartörténeti műemlék.