Túristvándi vízimalom – bekukkantottunk az épület belsejébe is
Túristvándi a Túr folyó által alkotott félszigeten, az Erdőhát és a Tiszahát határán, a Túr szabályozás előtti ágán, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye észak-keleti csücskében fekszik.
A 700 fős település egyik fő nevezetessége a ma már országszerte ismert vízimalom.
1181-ben a Váradi Regestrum említ egy malmot, bár az nem állapítható meg, hogy vízimalom lett volna, csak a molnár neve, Eleus (Illés) tudható. Lehetett száraz, kerengő malom, de lehetett vízimalom is. Mindenesetre fontos szerepet tölthetett be, hogy a vagyontárgyak közé is felvették. A Kende levéltári anyag 1315-ből már vízimalmot említ. A ma is működő malmot a Mária Terézia korabeli, 1752-es írásos emlékekhez kötik.
Európa egyetlen ilyen felépítésű és méretű vízimalmában 1904-ig két kővel, úgynevezett „parasztlisztet” készítettek, egy kővel pedig daráltak. 1904-ben a hátsó keréktengelyre 22-es hengerszéket cseréltek, szereltek fel. 1921-ben pedig az első keréktengelyre 20/60-as sima hengert, de ezt is hamarosan 22-es hengerszékre cserélték fel. Dinamót is szereltek fel, a malom és a molnárház világítására, ami 1942-ben még működött.
Mellette volt a cölöpökre épített, deszka falu malomműhely, melyben az elkopott alkatrészeket készítették s vágták az elkopott őrlő s daráló köveket. Ettől pár méterrel lefelé a bárói család részére lécekből készített, lerögzített fürdőház. A falu felőli részén pedig a Fluder kapu, az árvizek és nagy vízállás levezetésére.
A három, a vízilapátokkal együtt 6 méter 20 cm átmérőjű kerekekkel működő alulcsapós vízimalom nyugati oldala a partoldalba van építve, többi része cölöpökön.
A legsúlyosabb kárt a második világháború után szenvedte el. Használható vasait leszedegették s már már összedőlés fenyegette. 1995 és 1998 között a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felújította, a malom szerkezete így működésre, őrlésre alkalmas ma is.
A 2001. évi LXIV. törvény alapján a Túristvándi vízimalom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi hatósági nyilvántartásában szereplő ipartörténeti műemlék.
Műemlékké nyilvánítása óta az épületben a malom történetét, a mesterséget bemutató múzeum működik, amely az év minden szakában várja a látogatókat.
A népi stílusban épült, alulcsapós, három hajtókerekes épület belsejét 11 ablak világítja meg
Kívülről pedig három erkély díszíti, amelyekről csodálatos kilátás nyílik a folyóra, a környező erdőkre, közvetlenül alattunk a lapátos vízikerekekre és a duzzasztó zsilipre. A malom kéttornyos tetejét fazsindely fedi. Belül meredek falétrák vezetnek a felső részbe.