A Sástó a Mátra egyik legismertebb és legkedveltebb kirándulóhelye, Gyöngyös határában, a hegység déli oldalán.

Sokak számára nyári úti célként él a köztudatban, pedig a téli időszakban mutatja meg igazán letisztult, elmélyülésre hívó arcát. A csupasz lombkoronák között megnyíló tér, a víztükörben tükröződő égbolt és az erdő visszafogott színvilága különleges nyugalmat áraszt – olyat, amely egyszerre alkalmas sétára, tanuló kirándulásra és csendes természetmegfigyelésre.

A Mátra déli kapujában

A Sástó Gyöngyös külterületén, a Kékestető felé vezető 24-es főút közelében található, 507 méteres tengerszint feletti magasságban. Földrajzi helyzete különösen érdekes: átmenetet képez az Alföld pereme és a magasabb mátrai vonulatok között. Itt már érezhető a hegység klímája és domborzati tagoltsága, ugyanakkor a környék könnyen bejárható, jelentősebb szintkülönbségek nélkül.

Ez a fekvés télen kifejezetten előnyös. Amikor a magasabb csúcsokat – Kékest, Galyatetőt – köd vagy hó borítja, a Sástó környéke gyakran jól járható marad, így ideális célpont azoknak, akik a téli Mátrát szeretnék felfedezni komolyabb túrafelszerelés nélkül.

A hegység, amely körülöleli

A Mátra az Északi-középhegység legmagasabb hegysége, területe közel 900 négyzetkilométer. Legmagasabb pontja a 1014 méteres Kékes, Magyarország legmagasabb csúcsa. A hegység vulkanikus eredetű, mintegy 20–15 millió évvel ezelőtt alakult ki, ennek köszönhetők változatos felszínformái és karakteres domborzata.

A déli lejtők enyhébb mikroklímája fokozatosan vált át a magasabb régiók hűvösebb, hegyvidéki viszonyaiba. Az összefüggő erdők gazdag élővilágnak adnak otthont: nagyvadaknak, madárfajoknak és sokszínű növényzetnek. A Mátra települései – Mátrafüred, Galyatető, Parádsasvár – hegyvidéki hangulatot kínálnak, jól kiépített úthálózattal és túraútvonalakkal.

Ebben a természeti környezetben illeszkedik szervesen a Sástó, amely a Mátra egyik legkönnyebben megközelíthető, mégis természetközeli pontja.

3 / 7

Tó a hegyek között: a Sástó téli arca

FOTÓ: Hatvani Anikó

FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó

A Sástó kialakulása

A Sástó eredetileg természetes alapokon nyugvó vizes élőhely, amely vízzáró agyagrétegre települt. A csapadék- és felszíni vizek így hosszú időn át megmaradtak a területen, mocsaras, lápos környezetet hozva létre. Nevét az egykor itt uralkodó sásos növényzetről kapta.

A tó jelenlegi formája azonban emberi beavatkozás eredménye. A 20. század első felében a terület még kiterjedt, sással benőtt mocsár volt. Az egykori, mintegy 2 hektáros láp lecsapolása 1960-ban kezdődött, és 1961. május 16-án fejeződött be. A megfelelő vízmélység kialakítása után mesterséges szigeteket hoztak létre, amelyeket fahidakkal kötöttek össze. A tó vízutánpótlását a közeli Farkas-kút forrásától kiépített vezetékrendszerrel biztosították.

Fontos, hogy a tó környezetének egyes részei – különösen a nyugati oldalon, a kilátóhoz vezető ösvény mentén – megőrizték eredeti, természetközeli állapotukat, így ma is jól érzékelhető a terület múltja.

A tó arculata télen

A Sástó sekély vize és lassú vízmozgása ideális élőhelyet biztosít a vizes élőhelyekhez kötődő fajoknak. Télen, amikor a növényzet visszahúzódik, különösen jól megfigyelhetők a nádasok szerkezete, a part menti zónák tagoltsága, valamint a tó medrének formái.

A vízfelület gyakran szinte tükörként viselkedik: a felhők, a kopasz fák és a környező erdők látványa megkettőződik a felszínen, különösen szélcsendes napokon. A tavat körülölelő sétány jól járható, a parton hatalmas fűzfák, nádasok és csendes öblök váltják egymást. A tó közepén kialakított kis szigetek a fahidakon átkelve közelíthetők meg, amelyek a téli fotók egyik legszebb motívumai.

Tanösvény és túralehetőségek

A Sástó körüli tanösvény rövid, jól karbantartott és könnyen bejárható útvonal, amely télen is ideális választás. Az információs táblák egész évben értelmezhetők, és bemutatják a tó kialakulását és vízrajzi sajátosságait, a vizes élőhelyek szerepét, a Mátra növény- és állatvilágát, valamint a természetvédelem jelentőségét.

A környéken több jelzett turistaút is indul, a szélrózsa minden irányába. Kiemelkedő közülük a 15 állomásos Béka tanösvény, amely egészen a Farkas-kútig vezeti a látogatókat.

Az erdők mélyén olyan különleges növényfajokkal lehet találkozni, mint a havasi rózsa, a pávafarkú salamonpecsét vagy a sárga kövirózsa. A terület kétéltűekben is gazdag: előfordul a foltos szalamandra és az alpesi gőte is.

A tó északi oldalán fapadok, fedett pihenők és játszótér teszik teljessé a kirándulást, így a Sástó családos célpontként is jól működik a téli hónapokban.

5 / 7

Tó a hegyek között: a Sástó téli arca

FOTÓ: Hatvani Anikó

A Sástó-kilátó

A tó közelében emelkedő Sástó-kilátó a környék egyik legkülönlegesebb látványossága. Hó nélküli téli időben különösen hálás célpont: a lombtalan fák miatt a panoráma jóval nyitottabb, mint nyáron. A kilátóból jól kirajzolódik Gyöngyös városszerkezete, a Mátra déli lejtőinek vonulata, tiszta időben pedig az Alföld pereme is.

A kilátó mintegy 50 méter magas, és igazi kuriózum: eredetileg fúrótoronynak készült, majd kisebb átalakítás után 1973-ban került Sástóra, ahol kilátóként kapott új funkciót. A lépcsők megmászása után tárul fel a teljes panoráma, amely napkelte és napnyugta idején különösen látványos.

Megközelítés

Autóval: Budapestről az M3-as autópályán Gyöngyösig, majd a 24-es főúton Parádsasvár irányába. A Sástó jól kitáblázott, a tó közelében több parkoló is rendelkezésre áll.

Tömegközlekedéssel: Gyöngyösről rendszeres buszjáratok indulnak a Mátra irányába, Sástó megállóval. A buszmegállótól rövid sétával elérhető a tó.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek