Tavaszi séta Fót mellett, a Somlyó tanösvényen

Itthon

2026. március 16. Halász Gabi Evii Zoo

Megosztás:

A fóti Somlyó tanösvény Fót határában, a Gödöllői-dombvidék peremén fut végig, ahol száraz gyepek, homokos lejtők és kilátópontok szegélyezik az utat.

A körút nagyjából 3,5 kilométer hosszú, a Fáy-présház mellől indul, a lepkés jelzést kell követni, és kényelmes tempóban körülbelül két-két és fél óra alatt bejárható.

A Budapesttől mintegy 25 kilométerre emelkedő Somlyó csak nevében hegy: 288 méter magas, mégis jól elkülönül a környezetétől, ezért markánsan kirajzolódik a tájban. A tanösvény olyan részeken halad végig, ahol a természetes és a régen művelt táj nyomai egyszerre maradtak meg: felhagyott gyümölcsösök, száraz gyepek, cserjések, erdőfoltok és meredekebb, homokos oldalak váltják egymást.

1 / 9

Tavaszi séta Fót mellett, a Somlyó tanösvényen

FOTÓ: Evii Zoo

A Fáy-présház és a hely történeti háttere

A tanösvény kezdőpontja nem csupán kiindulási hely, hanem a Somlyó egyik fontos kultúrtörténeti pontja is. A 19. században a hegy oldalában még kiterjedt szőlők húzódtak, a présház pedig Fáy András birtokához tartozott. A reformkor idején a kor több ismert politikai és irodalmi alakja is megfordult itt, köztük Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc és Bajza József. A szőlőművelés később visszaszorult, a filoxéra pedig a birtok arculatát is alapvetően átalakította.

A Fáy-présházhoz kapcsolódik a legismertebb helyi történet is. A legenda szerint 1842 októberében Fáy András szüretre hívta meg barátait. A vendégek között volt Czuczor Gergely is, aki magával hozta unokatestvérét, Jedlik Ányost. Jedlik ekkor mutatta be szódavízkészítő szerkezetét, majd ebéd után azt is megmutatta, hogyan lehet a bort szódavízzel könnyedebb, frissebb itallá alakítani. Az italt eredetileg spritzernek nevezte, de a társaság ezt túl németesnek találta, és magyar nevet adott neki: a hagyomány szerint így született meg a fröccs elnevezés.

3 / 9

Tavaszi séta Fót mellett, a Somlyó tanösvényen

FOTÓ: Evii Zoo

Állat- és növényvilág

A Fóti-Somlyót 1953-ban nyilvánították védetté, elsősorban a rendkívül ritka zefír boglárkalepke, más néven fóti boglárka megóvása érdekében. A területet ma nemcsak az elszigetelődés és a beépítés veszélyezteti, hanem az is, hogy a meredek, sziklás és homokos domboldalon nagyon vékony talajréteg alakult ki. Ez a felszín taposásra és járműhasználatra különösen érzékeny, ezért itt valóban fontos a kijelölt útvonalon maradni.

A Somlyó neve leginkább a lepkék miatt ismert. Ezen a viszonylag kis területen közel 1500 lepkefajt mutattak ki, ami magyar viszonylatban is rendkívüli fajgazdagságot jelent. A zefír boglárkalepke életciklusa különösen érzékeny: petéit a szártalan csüdfűre rakja, a hernyók ezen fejlődnek, majd hangyajáratokban telelnek át. Ez az összetett kapcsolat jól mutatja, mennyire sérülékeny és finoman működő élőhelyről van szó.

A tanösvény egyik ismert állata a gyurgyalag, amely meredek földfalakba és homokfalakba vájja költőüregeit. Az egykori bányafalak ezért nemcsak tájképi elemek, hanem fontos fészkelőhelyek is. A Somlyón él a pannon gyík is, amely a napsütötte, meleg, száraz lejtőket kedveli. Ezek a fajok jól mutatják, hogy a terület értéke nem egyetlen ritkaságon múlik, hanem azon, hogy többféle különleges élőhely találkozik itt egymással.

A Somlyó növényzete mozaikos, és évszakonként más arcát mutatja. A terület jellegzetes fajai közé tartozik a kunkorgó árvalányhaj, az ujjas keltike, a nagyezerjófű, a soktérdű salamonpecsét és az erdei gyöngyköles is. A száraz, napsütötte lejtők és a melegkedvelő erdőszegélyek miatt a növényzet itt jóval változatosabb annál, mint amit egy első pillantásra egyszerű domboldaltól várna az ember.

6 / 9

Tavaszi séta Fót mellett, a Somlyó tanösvényen

FOTÓ: Evii Zoo

Földtani érdekességek

A Somlyó nemcsak az élővilága miatt érdekes. Körülbelül 15 millió évvel ezelőtt ezen a vidéken meleg vizű tenger hullámzott. A ma látható homokkőtömbök a partközeli, hullámverésnek kitett sávban alakultak ki. Bár ezek a kőzetek nagyrészt homokszemcsékből állnak, a szemcséket az egykor itt élt tengeri élőlények vázából kioldódott mész cementálta össze. A Somlyó nagy részét ilyen homokkőtömbök, homokkőrétegek és a közéjük települt homokrétegek építik fel. Az eredetileg vízszintesen lerakódott rétegeket a Föld belső erői később több helyen kibillentették eredeti helyzetükből, ennek nyomai ma is jól láthatók a Somlyón, ahol a rétegek enyhén kelet felé dőlnek.

A kilátópontok

A 6. állomás környéke a tanösvény egyik legszebb része. Innen tiszta időben a Pilis, a Budai-hegység és a Visegrádi-hegység irányába is el lehet látni, a közelebbi tájban pedig Fót templomtornyai és a Károlyi-kastély együttese is jól kivehető. A panoráma szélesen megnyíló, jól áttekinthető tájképet ad, amelyben egyszerre látszik a település és a dombvidék szerkezete.

7 / 9

Tavaszi séta Fót mellett, a Somlyó tanösvényen

FOTÓ: Evii Zoo

Az erdős szakasz és a Pipi-pad

A tanösvény későbbi részén öreg molyhos tölgyek és virágos kőrisek között halad az út. A holtfák és az odvas törzsek itt nem zavaró elemek, hanem az élőhely fontos részei: madarak, denevérek és különféle rovarok találnak bennük menedéket. Innen rövid kitérővel érhető el a Pipi-pad, egy padszerű sziklaképződmény, amelyhez helyi hiedelem kapcsolódik: a hagyomány szerint aki szerelmesként leül rá, hamarosan esküvőt ül.

Mire érdemes figyelni kirándulás közben?

Ez a tanösvény nem számít nehéz terepnek, de nem is városi séta. A homokos, meredekebb részeken csúszósabb lehet a talaj, különösen eső után. A nyílt szakaszokon kevés az árnyék, ezért meleg időben érdemes vízzel készülni. A természetvédelmi terület érzékenysége miatt itt tényleg fontos, hogy a látogatók ne vágják le a kanyarokat, ne térjenek le a kijelölt útról, és ne zavarják a költőhelyeket.

Megközelítés

Vonattal a Nyugati pályaudvarról Fót-fürdő megállóig lehet utazni, majd a zöld turistajelzést követve lehet eljutni a Fáy-présházig. Onnan a lepkés jelzés vezet végig a 3,5 kilométer hosszú tanösvényen. Autóval érkezve a présház parkolójában hagyhatjuk a járművet.

Kapcsolódó