Tarcódi pincesor, a Mátraaljai Történelmi Borvidék gyöngyszeme Rózsaszentmártonban

Itthon

2023. szeptember 27. Halász Gabi Hatvani Anikó

Megosztás:

A Mátraalja egyik legcsodálatosabb részén, az Ágói-patak völgyében terül el Rózsaszentmárton, a 2000 lelkes település.

A Hatvantól 20 kilométerre, fekvői szépségű környezetben fekvő falu szélén emelkedik a Somlyó-hegy, a Mátra utolsó vulkáni kúpja. Csúcsáról körbetekintve lenyűgöző panoráma tárul elénk: nyugaton a Cserhát hegyei zárják le a látóhatárt, keletre ellátni a Kékes vonulatáig.

A szőlőtermesztéshez kedvező vulkáni talajt biztosít a Mátra. A község határában elterülő szőlőültetvények aromákban és illatokban gazdag, testes fehérbort adnak. A vidék jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling, rizlingszilváni. A Tarcódi és Nagyvölgyi dűlőben található pincék egy része több mint száz éves.

4 / 9

Tarcódi pincesor, a Mátraaljai Történelmi Borvidék gyöngyszeme Rózsaszentmártonban

FOTÓ: Hatvani Anikó

Rózsaszentmárton – az őskorban már lakott vidéken – 1000-1050 között jött létre. Valószínűleg Aba Sámuel adományozta egy Fanchal nevű vitézének, akinek emlékezetére évszázadokig viselte a település a Fancsal nevet.

Okleveles említése 1267-ben történik, a 14-15. században Fancsaltelke a neve. Az 1460-as években a cseh husziták befészkelték magukat a környékre. Favárakat építettek Apcon és Patán is. A török hódítók 1544-ben a hatvani vár elfoglalásával kezdték uralmukat kiterjeszteni Heves megye területére. Mohamed pasa fegyveres ereje még ebben az évben sorra hódoltatta a Zagyva mentén elterülő falvakat. Ekkor Pancsa néven említik.

A falu legrégibb épületét, a templomot Grassalkovich Antal kegyúr építette és 1813-ban szentelték fel. E templom helyén egy 1696-os adat szerint kőtemplom állt, amelyet 1720 körül Szent Márton tiszteletére szenteltek fel. Mai elnevezése is erre utal.

E csodálatos nevű magyar település a mátrai lignitbányászat bölcsőjének is nevezik, mivel a Mátra alján itt indult meg először a lignit kitermelése. A bányászat 1968-ban fejeződött be a településen.

9 / 9

Tarcódi pincesor, a Mátraaljai Történelmi Borvidék gyöngyszeme Rózsaszentmártonban

FOTÓ: Hatvani Anikó

Tudtad?

Az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a Mátrai borvidék a második legnagyobb, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb.
A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el.
A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. A Mátra-vidék legnagyobb települése Gyöngyös. A köréje települt falvakkal a mögötte magasodó Mátra hegyvonulatával hazánk egyik legszebb vidéke.
A Mátra elsősorban fehérbortermő vidék, hozzávetőleg 70% jelenleg a fehér fajták aránya, viszont az utóbbi időben a kékszőlő térnyerése figyelhető meg.
Hagyományos fajták a környéken az elmúlt kétszáz évben az olaszrizling, a leányka és a kadarka voltak. A fehér szőlőfajták közül legnagyobb területen a rizlingszilvánit és az olaszrizlinget telepítették. Jelentős szintén a chardonnay, az Irsai Olivér, az ottonel muskotály és a szürkebarát, de emellett még további másfél tucat fehér szőlőfajta terem a borvidéken.
A kékszőlő fajták közül legnagyobb területen a kékfrankost és a pinot noirt termesztik, utánuk a zweigelt és a cabernet sauvignon következik.

Kapcsolódó