Itthon
Az állóvíz neve a közeli Várdomb erődítményével és a török idők harcaival függhet össze, ugyanis a török csapatok a magyar túlerőt látva megállásra és kompromisszumokra kényszerültek, azaz megszelídültek ezen a területen.
Egy másik legenda szerint Bence vitéz úgy meghajszolta lovait hogy azok patái elvástak. De miután a lovak hosszasan a tó vizében állva ittak sebeik gyorsan rendbe jöttek.
A négy-öt kilométer hosszú, átlagosan 150-200 méter széles tó hosszan kanyargó formáján is látszik, hogy medrét a Duna vájta ki. A körülötte fekvő strandoknak és a páratlan természeti környezetnek köszönhetően a Szelidi-tó igazán vonzó célpont még a nyár végén is.
A tó vize nátrium-karbonátokon és magnézium sókon kívül nátrium-kloridot és nátrium-jodidot is tartalmaz. Összes sótartalma kb. 4 0%. Ez az egyetlen ilyen vízösszetételű szikes tó hazánkban. A tó mikroszkopikus élővilága igen gazdag, a kékalgák 29 faja között 4 olyan fajt is találtak, amelyek másutt nem ismertek.
A Szelidi-tavat 360 hektáros természetvédelmi terület övezi, ami növényi gazdagságával a Kiskunsági Nemzeti Park egyik gyöngyszeme. A Szelidi-tó ma tó hármas rendeltetésű, ezek az üdülés, a horgászat és a természetvédelem. A természetvédelem célja a tó különleges algavilágának, a parti zóna és a környező területek vegetációjának fenntartása.
A tavat északról határoló legelőkön, a szikes puszták endemikus növényfajait, a sziki mézpázsitot, a sziki őszirózsát, a vakszikeken a magyar sóballát találjuk. Amióta a tó feltöltésére szánt vizet a szomszédos gyepeken „pihentetik”, gazdagodott a tó és környékének madárvilága. Már nem csak a vékony nádszegélyben költő nádi énekesek énekében gyönyörködhetünk, hanem megcsodálhatjuk az átvonuló partimadarak és récék tömegeit is.
A varázslatos vidék értékeit a Kékmoszat tanösvény bejárva ismerhetjük meg. Ez a 2,4 kilométeres út a tó vizét, flóráját és faunáját mutatja be a 12 állomás során, melyeket gyalogosan vagy kerékpárral is végigjárhatjuk.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!