A válasz egyszerű: a székkutasi szélmalom világhírét Hugo Hartung Gyakran gondolok Piroskára című regényének, illetve az abból készült filmnek köszönheti.

Székkutas Csongrád  megye középső részének keleti felén, Hódmezővásárhelyi Kistérségében fekszik. Területén már az avarkorban is éltek, nevét már 1426-ban említik oklevelek Kwtas néven, melyet egy itteni kútról kaphatott. A település 1554-ben a gyulai vár tartozéka lett, 1566-ban, miután a gyulai vár elveszett, Kutas Lugcsi János, Vásárhely urának birtokába került és így Vásárhely része lett. Úri nagybirtok a község területén egyáltalán nem létezett, viszont néhány parasztbirtok igen. Tagjait a kisparasztság alkotta, akikből később munkások, cselédek és napszámosok lettek. Székkutas a 18. században a Károlyi családtól került Hódmezővásárhely tulajdonába. 1950-ig a vásárhelyi Puszta része volt.

A malmot feltehetően 1885-ben Szabó Sándor gazdálkodó állíttatta, és 1950-ig a tulajdonosa is volt. A 20. század lején a malom mellett bolt, műhely is működött.

A vörös téglából épült, vakolatlan szélmalom szerkezetét tekintve három kőjáratú (háromköves), holland típusú malom. Különlegessége, hogy a tetőszerkezet kialakításának köszönhetően a vitorla fordítható volt a szél irányába.

fotó © Tóth Gabriella | Csodálatos Magyarország

1945-ben, egy nagy viharban a teljes vitorlaszerkezet megsemmisült, a tetőszerkezet megrongálódott. 1945 után 1950-ig motormalommá alakítva működött tovább, majd az enyészeté lett.

fotó © Tóth Gabriella | Csodálatos Magyarország

Nagyon ráférne a felújítás a székkutasi malomra: falából gyomnövény nő, málladozik a téglafal.

A beszakadt tető mi­­att az ipari emlék hosszú éveken át beázott.

fotó © Tóth Gabriella | Csodálatos Magyarország

Térjünk vissza Piroskához:

Valamikor 1920 körül cserediákként egy nyarat töltött el Vásárhely-Kutaspusztán, azaz a mai Székkutason Hugo Hartung, akiből később ismert német író lett. Élményeiből született az Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) című regénye 1954-ben. Már a könyv is nagy siker volt Németországban, de az igazi hírnevet a Lieselotte Pulver főszereplésével készült romantikus film hozta meg. A filmet még a mai napig rendszeresen játsszák a különböző német tévécsatornákon, melynek képkockáin megelevenedik a pusztai romantikus szerelem és a magyarokra jellemző minden hagyományos asszociáció, mint a puszta, a gémeskút, a csárdás, a gulyás.

fotó © Tóth Gabriella | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A kunhalom tetején magasodó bagimajori szélmalom

Az Alföld egyik legszebb és legépebben megmaradt szélmalmát 1850 körül építették Kengyel Bagimajor városrészébe, a Szélmalom-dombra.

Kapcsolódó

Régi idők hírmondói, a Tési szélmalmok

1840-ben és 1924-ben épült az a két szélmalom, melyek nemcsak a falu, Tés fő látványosságai, hanem az egész Dunántúlon ritkaságnak számítanak.