Itthon
Az erődítmény pusztulását feltehetően egy portyázó török csapat okozhatta, ezt követően – a romokból származó köveket – a lakosság hordta el. De ne szaladjunk ennyire előre, ismerjük meg a vár történetét.
Az egykoron a Csák nemzetség ősi birtokát előbb Tördemici Fehér Pál, majd 1330-ban a Szalók nembeli Himfyek szerezték meg. A vár első épületeit Himfy Benedek építtette 1367-1374 között. A vár legkorábbi említése “Zarwaskw castrum”, azaz Szarvaskő vára alakban maradt fenn, a Himfyek címerállatából, a szarvasból eredeztethetően.
A vár 15. századi története birtokperek és hatalmaskodások sokasága, emiatt joggal nevezhetjük a várat rablólovagok fészkének ebben az időben. Debrenthei Tamás odáig merészkedett, hogy 1464-ben kirabolta a pannonhalmi apátságot, amire Mátyás király teljes birtokvesztő ítélettel válaszolt. Két év után ismét a család kezén volt a vár, ám az 1480-as évek közepéig – anyagi gondok miatt – háromszor is elzálogosítják a birtokot.
Bár Himfy Imre építkezései is adatolhatók 1490-ből, 1496 körül tűzvész pusztít a várban. Veszprém 1552-es eleste után a kor harcászati igényeinek megfelelően ágyúrondellával és új bejárattal bővítik. A török időkben a Nádasdy Tamás nádor vezette Győri Főkapitányág védelméhez járult hozzá, a védelmi vonal második vonalát erősítette, bár jelentősebb ütközetről nem tudunk falainál.
A teljes vár felhagyása valószínűleg a tizenöt éves háború idején, pontosabban 1594-1598 között, Pápa és Győr török uralma alatt következhetett be. Épületei azóta romlanak és pusztulnak, a falu 18. századi német telepesei házaik építéséhez a köveket elhordták.
A középkori vár maradványainak nagy részét a föld mélye rejti, az ég felé törő, látható kőfalakat a 21. század elején restaurálták.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!