A festői szépségű Döbrönte 650 éves erődítménye, a Szarvaskő vára

Itthon

2020. augusztus 26. Halász Gabi Racz Julianna‎

Megosztás:

Az Észak-Bakony lankás dombvidékén, a Bittva-patak völgyében fekszik a kevesebb mint 300 lakosú Döbrönte.

A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a település már a római korban is lakott volt, első írásos említése az 1300-as évekre datálódik.

Mint az Öregbakony majdnem teljes területe, ez a vidék is a csák nemzetségé volt és az ugodi vár uradalmához tartozott. Az ugodi Csákok utolsó férfitagja az 1320 előtti években sorra eladta birtokait, így Döbrönte vidékét Tördemici Fehér Pál vette meg, de tovább adta a Szalók nemzetségből való Nempi Hym fiainak.

Az ősükről Himfynek nevezett család előkelő helyet foglalt el Veszprém megyében. A Hym-fiak közül László, Károly Róbert bakonyi ispánja Holgykő és Csesznek várak királyi várnagya. Testvérének, Pálnak fia, Benedek alapozta meg azután véglegesen a család tekintélyét. Feltehetően kora ifjúságától a királyi udvarban nevelkedett és hamar feltűnt kiváló katonai érzékével. Nagy Lajos király trónra lépésétől kezdve a legnehezebb – és egyben kitüntető – katonai feladatokkal látta el és bőséges birokadományokkal jutalmazta.

fotó © Racz Julianna‎ | Csodálatos Magyarország

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt Himfy Benedeknek, hogy kővárat emeltethessen a döbröntei uradalmának területén. Benedek 1380-ban bekövetkezett halála után a család kikerül a hatalom köreiből, számtalan okirat tanúsítja pereskedéseiket, birtokvitáikat a szomszédjaikkal, illetve a családon belüli viszályokat.

Egy 1555-ös jelentés még épségben említette Döbröntét, pusztulását valószínűleg egy török portyázó csapat okozhatta, később a gazdátlan romok köveit a környékbeli lakosság elhordta. Döbrönte várromjának falait a 21. század elején részben restaurálták, de még sok részletét a föld mélye rejti.

A falu felett magasodó Szarvaskő várától csodás panoráma terül elénk.