Szarvas, a magával ragadó kisváros a Holt-Körös mentén

Szarvas – mindezeken kívül – még egy különlegességet tartogat: itt található ugyanis a történelmi Magyarország földrajzi középpontja, melyet az 1880-as években Mihályfi József szarvasi tanár határozott meg.

Szarvas történelme az ősidőkre vezethető vissza, Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven említi, s a hajdani Árpád kori falu létét 1284-85 közötti időkre datálható feljegyzések tanúsítják. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott, majd a környék új földesura báró Harruckern János György 1722-től újra benépesítette.

A 18-19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságához, Tessedik Sámuelhez kötődik, majd a 19. században az olasz eredetű gróf Bolza-család töltött be kiemelkedő szerepet a város életében.

Kastélyuk építésének ideje nem ismert, valószínűleg egy hosszan elnyúló, téglalap alaprajzú, klasszicista stílusjegyeket mutató lakóházból alakíttatta át romantikus és eklektikus stílusúvá gróf Bolza II. Péter az 1860-as években.

fotó: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország

Szarvas egyik legkülönlegesebb és leghangulatosabb nyári programhelyszíne a Szarvasi Vízi Színház, amely egy finoman stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözete.

fotó: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország

fotó: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország

A különleges gyökerű Mocsárciprus a vízparton.

A mocsaras, nedves talajokon a szétterülő gyökérzet térdszerűen kiemelkedik a talajból, melyek különleges formákat hoznak létre.

fotó: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország

A Körös medréből kiemelkedő Ezredéves emlékmű, melyet 2000. június 17-én avattak fel.

Mihály Gábor szobrászművész alkotása azt a legendabeli pillanatot jeleníti meg, amikor Mihály és Gábriel arkangyalok meghozzák a Magyar Szent Koronát.

fotó: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország

A mintegy 70 méter hosszú Erzsébet-híd az Erzsébet ligetet köti össze a városi oldalon található Vízi Színházzal.

Az íves főtartók vörösfenyőből, az egyenes főtartók lucfenyőből, a járódeszkázat és a pallózat gyalult tölgyfából készült.

fotó: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország

A Holt-Körös festői környezete.

fotó: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!