A Holt-Kőrös partjára épült úrilak, a szarvasi Bolza-kastély
A település a történelmi Magyarország, sőt, a Kárpát-medence mértani közepe, valamint a környék turizmusának is a centruma.
Történelme az ősidőkre vezethető vissza, Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven említi, s a hajdani Árpád kori falu létét 1284-85 közötti időkre datálható feljegyzések tanúsítják. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott, majd a környék új földesura báró Harruckern János György 1722-től újra benépesítette.
A 18-19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságához, Tessedik Sámuelhez kötődik, majd a 19. században az olasz eredetű gróf Bolza-család töltött be kiemelkedő szerepet a város életében.
A Kőrös partjára emelt kastélyuk építésének ideje nem ismert, valószínűleg egy hosszan elnyúló, téglalap alaprajzú, klasszicista stílusjegyeket mutató lakóházból alakíttatta át romantikus és eklektikus stílusúvá gróf Bolza II. Péter az 1860-as években. Az épületet egy keleti szárnnyal is bővítették s ezáltal lett L alakú.
Az épület előtt álló, a mondabeli anyafarkast, Romulust és Remust ábrázoló szobor az eredeti római alkotás pontos mása, és a család olasz eredetére utal.
Sajnos, a kastély nagyközönség számára nem látogatható.
A kastély másfél hektáros parkja 1954 óta természetvédelmi terület. Több mint félszáz értékes fáját körül-belül 100 éve telepítették. Legszebb darabjai a mocsárciprusok, legöregebb fája pedig a csaknem 150 éves vadgesztenye fa, más néven bokrétafa.
A Mocsári ciprus az egyik legjobb árvíz toleráns tűlevelűnk.
Gyökere különleges, ugyanis mocsaras, nedves talajokon a szétterülő gyökérzet térdszerűen kiemelkedik a talajból, melyek különleges formákat hoznak létre.
Szarvas egyik legkülönlegesebb és leghangulatosabb nyári programhelyszíne a Szarvasi Vízi Színház.