Egy kőben szegény, nem magaslati, hanem sík területre emelték Gyula várát valamikor a 15. században.

Már ezek az információk is egyedivé teszik az erődítményt, amely az elhelyezkedése és az építőanyag ellenére is Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt a 16. század második felében.

A források alapján az 1400-as évek elején emeltette a várat Maróti János macsói bán, majd Mátyás király, később Corvin János tulajdonába került. 1566-ban a törökök elfoglalták, és 129 évig nem is mozdultak.

fotó © Pázmán Lajos | Csodálatos Magyarország

1695-ös visszafoglalását követően a vár hadi jelentősége csökkent, a Rákóczi-szabadságharc után el is vesztette hadászati jelentőségét.

Gyula vára később a Wenckheim és az Almásy családok birtokába került. A 19. század elején a palánkot és a bástyákat lebontották, a török háborúk egykori erősségét gazdasági célokra használták, cselédlakásként, majd romantikus természetes romként vált a kastélykert részévé.

A Végvári vitéz Tóth Béla szobrászművész alkotása

fotó © Pázmán Lajos | Csodálatos Magyarország

Az 1848–49-es szabadságharc bukása után a vár az orosz csapatok ellenőrzése alá került. Az orosz fogságba esett honvédtisztek a kastély és a vár közötti részen tették le a fegyvereiket 1849. augusztus 22–23-án. A később Aradon vértanúságot szenvedett honvédtábornokok közül tízen váltak itt meg fegyvereiktől. Knezich (Knezić) Károly inkább eltörte szablyáját, mintsem hogy ép állapotban tegye le. A szabadságharc ezen ereklyéje ma a múzeum féltett kincse.

A gyulai vár egy szabályos alaprajzú belsőtornyos vár

fotó © Pázmán Lajos | Csodálatos Magyarország

A vár régészeti feltárása és rekonstrukciója az 1950-es években kezdődött meg, s a nagyszabású felújításoknak köszönhetően  a történelmi falak között színház és múzeum is működik.

A múzeum több szintes, 24 kiállítóteremből áll

fotó © Pázmán Lajos | Csodálatos Magyarország

A földszinten található a várbörtön, az éléstár, a sütőház, a kovács- és a fazekasműhely, a borozó-galéria és a kápolna. Az emeleten várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, szandzsákbég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem található.

fotó © Pázmán Lajos | Csodálatos Magyarország

A gyulai várat, amely Európa egyik legnagyobb, és szinte teljes épségében fennmaradt középkori téglaerődítménye, Történelmi emlékhellyé nyilvánították.

A lovagterem

fotó © Pázmán Lajos | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Digitális látványelemekkel bővült a Gyulai vár

13 millió forintos forrásból fejlesztették a gyulai várban azt a három új digitális látványelemet, amelyet hivatalosan január 27-én adtak át a publikumnak.